Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Művészettörténet - Szabó András: A csíkszeredai képzőművészeti élet kezdetei
SZABÓ ANDRAS „Brassói postatisztviselőnek volt a fia. Édesapja az I. világháború első szakaszának volt áldozata. Hat árvát hagyott hátra. Dr. Fuchs Gábornak volt a bátyja és Hermann kolozsvári egyetemi tanárnak testvére. A másik három árva lány volt. Nehéz körülmények között nevelkedett föl és szerzett diplomát. Nem sokáig tanárkodon az intézetünkben, mert a bécsi döntés éppen katonai átképzésre behívónként találta, s nem tért vissza intézetünkbe. Jó tanárként, Reithoffer [Jenő, Gy. Szabó Béla tanára] méltó utódaként tevékenykedett. Víg kedélye közmondásos volt. Mint festő, képein szintén ez a derűs hangulat a jellegzetes. A bécsi döntés után Kecskeméten tanárkodon. Ott nősült meg, és ott is hunyt el. ’*4 Az intézet világi kiválóságai fejezet Alkotóművészek-festők alfejezetében pedig a következőket írják róla: „Ó váltotta föl Reithoffert a tanárságban. Kár, hogy csak rövid ideig volt intézetünk tanára. [...] Itt csak annyit kell még megjegyezni, hogy rendkívül könnyedén festett és sokat. Derűs kedélye valósággal visszamosolyog még tájképeiről is[...]. ’*5 Csíkszeredából való távozásáról nincs adat, de van utódjáról. A „Majláth” Líceum és Tanítóképző-intézet összevont évkönyve Változások a tanári testületben c. fejezetéből megtudható, hogy 1943. november 1-én, új taggal szaporodott a tanári testület. „Ugyanis az Egyházmegyei Hatóság Kovács Dénes rajztanárjelöltet megbízta a kézimunka és rajztanszék óráinak a helyettesítésével. Mivel Kovács Dénes folyó év áprilisában tanári oklevelet szerzett, a jövő tanévre helyettes tanári kinevezést kapott.’**’ Ugyanott státusát is meghatározták: „Kovács Dénes hjelyettes] tanár, okljeveles] középiskolai rajztanár - természetrjajz], kézimunka, rajz, honvjédelmi] ismjeretek], - A rajz- és kézimunka szertár - [amelyet a tanulók a kézimunka órákon készített modellekkel gyarapítónak: kápolna, székely kapu, disznóól, repülőgép, gémes és kerekes kút, szövőszék stb.J - őre. Bentlakási felügyelő tanár. ’*7 Az 1946-47-es iskolai évben a Csíksomlyói Római Katolikus Fiú Tanítóképzőben Kovács Dénes Orbán Istvánnal és Bakó Bélával együtt oktatta a rajzot. Orbán István kézimunkát is tanított.44 45 46 47 48 Ugyanaz a forrás 1948-1956 között Kovács Dénest rajz és módszertan szakkal tünteti fel.49 A Tanítóképző bérlistáján Antal Elemér - számomra Elemér bácsi - neve helyettes tanárként szerepel.50 51 52 Rajztanár volt, s valamikor kirúgták, amiről semmilyen adatot nem találtam. Édesapámnak nagyon jó barátja volt, de eltávolításának okát mégsem tudom. Apja mesterségéből - szobafestés-mázolás -, tartotta fenn magát. Antal József, a nem rokon néhai Csíkszeredái római katolikus esperes a 60-as évek elején magához hívatta, és megtiltotta neki, hogy reformátussal - édesapámmal - barátkozzon; nem fogadott szót. S hiába volt a családunk ismerőse, sajnos, nem tudok többet róla. Incze István neve bukkant még fel az évkönyvekben: „Óraadó tanár (1940-41. té.), a rajz és szépírás tanára - óráinak száma 6 - rajz, kézimunka - A rajzszertár őre. A r. k. gimnázium r. tanára. Más feljegyzést nem találtam róla. Még kevesebb adat van a festőművész Kádár Tiborról, igaz, csak egy tanévnyit tanított Csíkszeredában. A gimnázium 300 éves évfordulós emlékkönyv csupán a nevét említi: „329. Kádár Tibor 1945-1946.,í2 A www.artportal.hu-ról idézem néhány szavas szócikkét: „1936-1938: Maros-vásárhelyi Városi Festőiskola, mestere: Aurel Ciupe. 1940-1944: Országos Magyar Rajztanárképző Inté-zet. [Ide illik be: Csíkszeredái Gimnázium 1945-1946; Gyergyószentmiklós...] 1949-től tragikus haláláig (önkezével vetett véget életének), a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Szuggesztív egyéniségű művészpedagógusként a kor dogmatikus művészetpolitikájával szemben a szellemi 44 JAKAB 1998, 87. 45 Uo., 119. 46 „Majláth” Líceum 1944,104. 47 Uo., 110. 48 KardALUS 2006, 158-159. 49 Uo., 162. 50 Uo., 162. 51 Uo., 180. 52 Monografia Liceu 1968,159. 278
