Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
középgeneráció és a fiatalabbak már nem is nagyon ismerik.74 Ismételt bejárások során viszont az adatközlők a templomtól délre, mintegy 200 méternyire lokalizálták a helynevet. A szomszédok elbeszélése szerint egykor ez a rész beépítetlen nagy telek volt, a „községé”, melyen nagy kő épület állt, és ezt a részt hívták Kőházkertnek, ahol egy gróf lakott. Többen a méter vastag kő alapok helyére és irányára is emlékeznek, melyet ház- és kerítés építésekor, illetve villanyoszlop állításakor és csatornázáskor a közelmúltben részben kibányásztak. Az (egyik?!) épület az elbeszélések szerint legalább 15 méter hosszú, és többosztatú alaprajza volt. A szomszédos udvarok veteményeseiben jellegtelen, de egyértelműen későközépkori töredékeket gyűjtöttem. Közöttük mázas csempedarabok, kályhaszem töredékei is előkerültek. Ugyanitt egy kisebb díszítetlen, apró kavicsos, kézikorongolt (?) töredék alapján korábbi objektumok is lappanghatnak. Az okleveles adatok nem utalnak lófői rangnál magasabb státusú családra a faluban, ilyennek azonban lennie kellett, ugyanis nem valószínű, hogy az emlék a lófőként említett Mezey családhoz lenne köthető, amelynek több felcsíki faluban voltak rokonaik, birtokaik.75 1618-ban azonban a vacsárcsi Fejér Máté perel a csíkszentmiklósi templomban található állóhelyek és székek ügyében csicsói Petki Farkasnéval. Fejér és felperes társa a templomi helyek kapcsán azt állította, hogy: nekem őstől maradt mind az két álló hely, amit a tanúk is megerősítettek, mondván, hogy az egyik álló hely a Fejér gyükerére való.76 Korabeli alcsíki rendelkezésekből tudjuk, hogy a templomi ülésrendet, székhez való jogot szigorú rendszabályok határozták meg.77 Úgy tűnik, hogy a Csíkszentmiklósra vonatkozó források némasága ellenére is feltehetjük, hogy a csíkvacsárcsi Fejérek ősei a templom patrónusai (?) és talán (?) Csíkszentmiklósi birtokosok közé tartoztak a 16. században. A Fejéreket nagy valószínűséggel tarthatjuk a vacsárcsi úgynevezett Sándor-kúria tulajdonosainak, és egyben a 16. század közepi Csík-szék legfontosabb családjának (ld. alább). Előfordulhat, hogy a Fejérek egyik udvarházának emléke lappang a csíkszentmiklósi Kőházkert helynév mögött, de más, forrásokban nem szereplő előkelő családra is gondolhatunk. Csíkszentsimon - Kőházkert, Tsz istállók A faluban két személyt is megemlítenek az 1456-os „Becz” család címereslevelében Thomas, et Matheus, de Zentsimon, azaz azokkal azonos rokonsági körbe tartoztak és egy időben kaptak nemességet.78 Utóbb a faluban fő embereket már nem említenek asz összeírások csupán agilis, primipilus rangúakat, majd a csíkszentkirályi Andrássy Márton és fia Péter szerzett nagyobb birtokot a faluban.79 Utóbb az Andrássyak kegyvesztését követően több csíki család is rátette a kezét a javakra, de zömüket a Beczek szerezték meg.80 ___________KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP 74 CSOMORTÁNI2008, 94. 75 FereNCZ 1935, 53. szerint a puszta telken a Kósa-családnak volt kúriája. 76 SzOkl IV, 200. 77 Ld. csíkszentgyörgyi, csíkkozmási 17. századi határozatok. 78 SZOKL I, 170. Johannes Emericus quondam clericus Albensis diocesis publicus imperiali auctoritate notarius- csíkszentsimoni pap 1477-ben közjegyzői oklevelet állított ki Imre fia Miklós szentsimoni házában (In viila sancti Simonis sedis sich in domo Nicolai parui filio Emerici) helyi, agilis-nek mondott székelyek jelenlétében. Ekkor Gregorius plebanus de kasson nacione autem de hw fallu falustársától, a hw fallu-ból (valószínűleg Kászonújfalu) származó Virág Tamástól egy örökséget vásárolt: vnam hereditatem fundum curie ortum edificijs et in ortis cum suis hereditatibus cultos arabiles et incultos fenacia pratum cum omnibus suis pertinencijs. TONK 1979, 138., 260., illetve SzOkl III, 100-101. 79 SzOkl II, 102., SZOKL II, 253-254., 254-256. 80 SÁNDOR lvt., 20-22. 80 SzOkl IV, 44-45.; EKK 3/82.; ESZT l/2k./306.; ENDES 1938, 90.; SzOkl IV, 149-150. 27
