Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)

Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép

__________KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP

Szentkirály - Homokbánya (Téglagyár, Borvíztöltőde, Andrássy-kúria ?)

Az 1954-es csíkszentkirályi ásatások során több őskori, népvándorlás és kora középkori objektum mellett egy kőépület alapfalainak részletei is előkerültek.56 Preda ezt a szövegben nem említi, de a 6. rajzon „ziduri moderne”, azaz modern falakként fel van tüntetve egy legalább 6 m széles (hosszú?!), többosztatú épületre utaló alapozás, anélkül hogy az épület alaprajza megállapítható lenne.

Plan

„ SuPrafiau f*e e-etrt án .yxvj dHvá-Ő.3Ű

JÉü.

Ztdtirt rrti

L■ '

•IvLArti, IWifievjl

Temet ti de •féori moderne

Profi! V-E

F^rj Strat de pináit gelben erodes feedtevjdcupimhi

koala ediogar modem' LúúúT negrucenjfoa

obi*«»**» mjz&zzr'**'

fitTO Pináit m

xx** Tiniét ars şt fragmente ceremete • Cirbute O O Pie/m

Groapă medievali sec XVH (ceramici s* moneda)

Fig. 6. — Plánul fi profilul secţiunii F.

brr"

8. kép: Csikszentkirály - Borvíztöltőde, kesőközépkori falak az F szelvényben (Preda 1959 nyomán)

Ennek későközépkori - kora újkori 16-17. századi keltezését az itt előkerült leletek valószínűsítik. A falakat is tartalmazó F szelvényből későközépkori szürkés-fekete, vörös gyorsko- rongolt edénytöredékek kerültek elő, melyek között néhány belsejét zöldes máz, más esetben a külső felületet fehér engób borította. A kályhacsempék jelentős része szintén 15-16. századi.57 Az alapozásoktól nagyjából 75 méternyire nyitott E szelvényből 15-16. századi gyorskorongolt vörös fazekak töredékeit gyűjtötték össze, azaz későközépkori objektumok a domb északi felén is lappanganak.

A mázas töredékek kis aránya egyben azt is sejteti, hogy a leletek és az alapozások alapján feltételezhető udvarház tényleges használata a 16. század végét nem érte el. Tulajdonosát a rendelkezésünkre álló adatok alapján sajnos nem tudjuk meghatározni. A felhagyott kőépület falainak pusztulásában vélhetően az is szerepet játszhatott, hogy a lófő rangú Bors család, az Andrássyak elűzése után, éppen itt, a patak északi oldalán épített kő udvarházat magának valamikor a 16. század vége felé (ld. alább). Az F felületen a mázas edénytöredékek mellett előkerült Bethlen Gábor veret tanúsága szerint a területen a 17. század elején még lakhattak.58 A korábbi megfigyelések igazolását és a bizonytalan részletek tisztázását egy újabb hitelesítő ásatás oldhatja meg.

A falak feltételezett kapcsolata az Andrássy családdal azon a megfontoláson alapszik, hogy a család előneve a „Szentkirályi” volt. Az Andrássyak további kúrái az Olt túlsó partján álltak, de az a rész a középkorban Poklond(-falva) területe volt.

56 Rep. 194. Előzetes jelentés VULPE 1955, 559-567. Ebből kiderül, hogy a nagyjából 5000 m2 alapterületű terasznak csupán 404 m2-es felületét kutatták meg. PREDA 1959.

57 PREDA 1959, 854-856. (Fig. 28-31.), ld. KÉMENES 2005, 6/4., 17/4-5. táblák. A töredékek felirata alapján úgy tűnik, hogy a vörös fazekak többsége az E, míg a fekete-szürke edények az F felületből kerültek elő.

58 PREDA 1959, 833., 853-857.

21