Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Süli Attila: Csíkszék 1848–1849-es történelmének kiadatlan forrásai
Süli Attila CSÍKSZÉK 1848-1849-ES TÖRTÉNELMÉNEK KIADATLAN FORRÁSAI Bevezetés1 Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek 1848-49-es hadtörténetének átfogó feldolgozása a mai napig nem született meg. Pedig a téma fontosságát mi sem reprezentálja jobban, hogy a forradalom és szabadságharc folyamán hét honvédzászlóaljat (76-82.), két határvédzászlóaljat (3-4.) szerveztek a törvényhatóság lakosságából. Emellett a csíkszékiek adták részben a 12. honvédzászlóalj, a 11. és 15. huszárezredek, a 2. honvéd vadászezred és a 1-2. határvédzászlóaljak állományát.2 Jelen források közlésével a törvényhatóság 1848 végi és 1849 eleji történetének megvilágításához kívánok hozzájárulni. A kútfők lelőhelye az egykori aradi Csány-levéltár,3 amely az erdélyi országos teljhatalmú biztosok iratanyagát tartalmazza jelenleg Kolozsváron található, mikrofilmmásolata pedig a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban. Néhány irat a budapesti Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag gyűjteményében, illetve a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Kézirattárában kutatható. A források többsége Mikó Mihályhoz, a szék kormánybiztosához, illetve Szentpály Sándor honvéd századoshoz, akit 1849 februárjában Csány László teljhatalmú országos biztos egy székelyekből kiállítandó vadászzászlóalj létrehozásával bízott meg, köthetők. Mikó, aki a csíki liberálisok egyik vezetője volt, majd a szék országgyűlési követe, illetve képviselője, az első kormánybiztosi megbízatását 1848. szeptember 23-án nyerte gr. Batthyány Lajos miniszterelnöktől. Elsődleges feladata a honvédség szervezésének elősegítése volt. Az október 16-án tartott agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésen ő képviselte a széket, ahol Berde Mózes háromszéki kormánybiztossal egyetértésben nem támogatta Berzenczey Lászlónak a székelység azonnali kiindulásra vonatkozó 1 Itt szeretnék köszönetét mondani a dolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségért Hermann Róbert főtanácsosnak, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettesének, Szoleczky Emese főtanácsosnak, a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményvezetőjének és Demeter Lajos helytörténésznek. (Bőd Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy). 2 Csíkszéknek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatti történetének legteljesebb feldolgozása: ENDES 1938, 270-308. Nagyon fontos, új szempontokra hívja fel a figyelmet Egyed Ákos tanulmánya, amely a törvényhatóság 1848 végi politikai és katonai eseményeit világítja meg (EGYED 1997, 311-327.), és Német Györgynek a Gál Sándorról írt monográfiája (NÉMET 2008). Fontos forrásértékkel bíró iratokat közöl még Garda Dezső a szabadságharc csíki és gyergyó katonáiról (GARDA 1998.). További források: OKMÁNYTÁR 1861.; DOCREV 1848 I.; DOCREV 1848 II.; DOCRev 1848 III.; DocRev 1848 IV.; DocRev 1848 V.; DocRev 1848 VI.; DocRev 1848 VIL; DocRev 1848 VIII.; Documenta Neglecta. 3 Az úgynevezett Csány-levéltár, vagyis az erdélyi teljhatalmú biztosok (Beöthy Ödön, Csány László, Szent- Iványi Károly, Boczkó Dániel) iratanyaga, eredetileg az Aradi Ereklyemúzeum anyagában volt. Erről az 1920- as években készült egy másolatgyűjtemény, amely az MTA Kéziratárában tárolnak. Az eredeti Csány- levéltárt az 1950-es években megbontották: a nagyobb része feltehetőleg Kolozsvárra, a Román Tudományos Akadémia helyi fiókintézményének gyűjteményébe került. Erről készültek a Hadtörténelmi Levéltárban lévő mikrofilmmásolatok. Töredéke Aradon maradt. A jelenleg Aradon tárolt iratokból közölt: OKMÁNYTÁR 2012. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve IX. (2013), p. 209-234 209
