Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Pál-Antal Sándor: A székelyföldi kézműipar-történet historiográfiája
PÁL-ANTAL SÁNDOR székelyföldi városok történetét tárgyaló munkájában,22 valamint Sándor-Zsigmond Ibolya Székely- keresztúr iparos életével.23 Erre az időszakra vonatkozóan több önálló kiadvány foglalkozik a marosvásárhelyi székhelyű székelyföldi iparmúzeummal.24 Ezek közül a legteljesebb Bónis Johanna 2003-ban közzétett munkája.25 Az ipartársulások időszakára vonatkozóan megemlítjük még Fodor László, Incze László, Józsa Lajos, és Szőcsné Gazda Enikő írásait. Fodor és Szőcsné a székelyudvarhelyi, Incze és Szőcsné a kézdivásárhelyi, Józsa a sepsiszentgyörgyi iparos élettel foglalkozott. Fodor adatokat közölt a székelyudvarhelyi kézműiparról, Incze a kézdivásárhelyi kézművesség helyzetét vázolja a 19-20. század fordulóján, Józsa egy tucatnyi cikkben foglakozik a sepsiszentgyörgyi iparosokkal, Szőcsné a kézdivásárhelyi és a székelyudvarhelyi fazekasok tevékenységének a megismeréséhez nyújt betekintést. írásaik részben szemelvény jellegűek, és részben részletesebb feldolgozások. A kutatások ütemét nagyban befolyásolták a közlési lehetőségek. Érvényesülési lehetőséget a tudományos ülésszakok dolgozatait közlő kiadványok és egyéb tanulmánykötetek, a múzeumi évkönyvek, emlékkönyvek, valamint a helyi sajtó biztosított. Ilyen lehetőséget nyújtottak a Kiss András kolozsvári levéltáros tiszteletére összeállított és 2004-ben kiadott emlékkönyv, a sepsiszentgyörgyi és a Csíkszeredái múzeumi évkönyvek, amelyek felvállalták a vidék történetére vonatkozó magyar nyelven írott tanulmányok közzétételét. Sajnos a marosvásárhelyi Megyei Múzeum évkönyve mindeddig nem biztosít erre lehetőséget. Egyes dolgozatok magyarországi rendezvényeken váltak ismertté. Ilyenek voltak az ötévenként tartott veszprémi kézműipar-történeti konferenciák, amelyeken székelyföldi kézműipar-történeti előadások is elhangzottak, amelyek utóbb rangos tanulmánykötetekben kiadásra kerültek. A közzétett írások tartalmi és tudományos értéke egyenlőtlen. Egy részük igényes tudományos munka, mások jelzés jellegű rövid ismertetők. Az igényes írások értéke kétségtelen, ismert és elismert szakemberek műve. Gondolok itt a régiek közül mindenekelőtt Kelemen Lajosra és Veress Endrére, a körünkből nem rég eltávozott Bónis Johannára, Incze Lászlóra, valamint a jelenleg is aktív Cserey Zoltánra, Józsa Lajosra, Szőcsné Gazda Klárára, Zepeczaner Jenőre és másokra. A fennebb végzett áttekintésből kitűnik, hogy az utóbbi évtizedekben végzett kézműiparkutatás számottevő eredményekkel járt. Jelentős mennyiségű adatközlés és adatfeldolgozás, foglalkozástörténeti írás látott napvilágot az idők során. Mégis, ha összegezzük az eredményeket, több vonatkozásban is hiányérzetünk támad. Nincs általános szintézis, de nem is lehet, amíg nincsen elegendő foglalkozásonkénti, illetve ipari központonkénti elemzés és összefoglaló munka. Jó példa erre Marosvásárhely esete. Ennek a városnak céhes életével szinte két tucat írás foglalkozott már 2009 előtt, mégis a Marosvásárhely története című könyvem megírása alkalmával ezek alapján nem tudtam egy kielégítő összefoglalót írni a város iparának fejődésére vonatkozóan. A szükséges adatokat a város levéltárában végzett hosszan tartó kutatómunkával sikerült csak össze- gyűjtenem. Ekkor tapasztaltam azt is, hogy milyen gazdag céh- és ipartörténeti forrásanyag található egy városi levéltárban. És bizonyosan így van ez más városi levéltárak esetében is. A kutatásokat hátráltatja a források nehézkes hozzáférhetősége. Ugyanakkor kevés a forrásközlés, pedig - amint alább a céhlevéltárakra vonatkozó lajstromból látni fogjuk - nagyon sok levéltári adat vár feldolgozásra. A szomorú, hogy még a források lelőhelyeit sem ismerjük eléggé. A levéltári ismertetők nagyon hiányosak, és szűkszavúak. Nincsenek könnyen hozzáférhető kiadott fondjegyzékek, sem leltárak (Reméljük, hogy a marosvásárhelyi és a Csíkszeredái Nemzeti Levéltárak már kéziratban található ismertetői rövidesen napvilágot látnak.) Feltételezzük, hogy céh- és ipartársulati iratok és jegyzőkönyvek találhatók a múzeumoknál is, amelyek megfelelő 22 PÁL JUDIT 2003, 203-206., 215-226. 23 Sándor-Zsigmond 2005. 24 Ld. a mellékletben található könyvészet 5., 10., 12., 30., 71., 78. sz. alatti címeket. 25 Bónis 2003. 194
