Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Pál-Antal Sándor: A székelyföldi kézműipar-történet historiográfiája
A SZÉKELYFÖLDI KÉZMŰIPAR-TÖRTÉNET HISTORIOGRÁFIÁJA Pál-Antal Sándor Az alábbiakban a szerteágazó kézműipar-történeti kérdések közül a székelyföldi céhek és ipartársulatok történetét kutató írások számbavételére szorítkozunk. Terjedelmi okokból nem foglalkozunk sem a gyáripar, sem a népi foglakozásokat felölelő háziiparral kapcsolatos eddigi kutatásokkal, hiszen ezekre vonatkozóan az utóbbi évtizedekben terjedelmes irodalom keletkezett, amelynek ismertetése egy önálló kötetet igényel. Az erdélyi kézműipar-történeti kutatásoknak másfél évszázados múltja van.1 Az első erdélyi kézműipar-történeti írásnak Heinrich Wittstock munkája tekinthető, aki 1864-ben egy tanulmányt szentelt a 16. század előtti besztercei céhek történetének.2 Székelyföldi vonatkozásban az első céhes és ipartársulat történettel foglalkozó munkák Kozma Ferenc, Petelei István és Deák Farkas nevéhez fűződnek. Kozma az 1878-ban kiadott Székelyföld gazdaságát és közművelődését tárgyaló terjedelmes munkájában elsőként nyújt áttekintő képet Székelyföld iparáról, külön alfejezetet szentelve a kézműiparnak.3 Többek között felsorolja a kézműipari központokat és a létező ipartársulatokat is. Petelei István ugyanabban az évben elsőként közöl mozzanatokat a marosvásárhelyi céhek házi szokásairól,4 Deák Farkas pedig az előbbiekkel egy időben néhány marosvásárhelyi céhpecsét-rajzot ismertet.5 Ezután 1918-ig, az impérium-váltásig néhány tanulmány foglalkozik a marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi céhekkel és ipartársulatokkal. Barabás Samu a székelyudvarhelyi szűcs-, szabó- és kovácscéhek rendszabályait közli, Ifj. Biás István és Kelemen Lajos pedig a marosvásárhelyi szabók és szűcsök céhes életének egyes mozzanatairól tájékoztat.6 A kétkötetes céhtörténeti monográfiájának repertóriumában Szádeczky Lajos felsorolja a kézdivásárhelyi, marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi céheket is.7 A székelyudvarhelyi céhekre vonatkozóan (keletkezésük, tevékenységük stb.) több adat található az Székelyudvarhely város és Udvarhelyszék történetében. Az előbbi Szeles János és Szájdel János munkája, az utóbbi Jakab Elek és Szádeczky Lajos szerzőpárosé.8 Ipartársulatra és általában városi kisipari tevékenységre vonatkozóan, az első világháború előtti időszakban, Kozma Ferenc után csak a marosvásárhelyi iparmúzeum és Marosvásárhely kisiparának a kérdése foglalkoztatta a kutatókat.9 1 PÁL-ANTAL 2012, 39-90. 2 WlTTSTOCK 1864, 1-44. 3 KOZMA 1878,293-323. 4 Petelei 1878, 94-99. 5 Deák 1878, 69-70. 6 Ld. a mellékletben található könyvészet 2-3. és 64. sz. alatti címeket. Megjegyezzük, hogy Kelemen Lajos egyik tanulmányát 1901-ben közölte, a többiek keltezése ismeretlen, mivel azok csak 1982-ben láttak napvilágot, de feltételezhetően azok is a század elején íródtak. 7 Szádeczky 1913. 8 Ld. a mellékletben található könyvészet 92-93. sz. alatti címeket. 9 Ld. uo. a 71., 74., 89. sz. alatti címeket. A Csíki Székely Múzeum Évkönyveid. (2013), p. 191-208 191
