Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Csik Somlyóra Praetoriális ház építendő…” Források a csíksomlyói Székház építésének (elő)történetéhez (1790–1825)
szabadságvesztésének letöltését, a bebörtönzöttek biztonságos őrzését. A korszak nagyobb részében, Csíkszék társszékeiben (Alcsík, Felesik, Gyergyó és Kászon) alapfokú bíróságok, ún. alszékek működtek az alkirálybírák elnöklete alatt, illetve derékszék az alszékekről fellebbezett ügyek ellátására - ez utóbbit a főkirálybíró elnökölte és a teljes szék területén illetékes volt.19 Ennek megfelelően Csíkszék területén ún. pretoriális helyeket tartottak nyilván (általában valamely al- vagy főtiszt lakóhelyén), ahol a székezés rendszerint bérbe vett házakban folyt, mely célra a Gubernium évente 100 forintot különített el „praetoriális census” néven két Csík és Kászon székek, illetve 50 forintot Gyergyószék részére. Ilyen hagyományos pretoriális helynek számított a 18. század második felében és a 19. század elején Alcsíkon Csíkszentkirály (a Bors Tamás háza), Csíkszentimre (Henter István, majd Székely Elek háza), Bánkfalva (Füstös Imre vagy Kovács Gergely háza) és Csíkszentgyörgy, Felcsíkon Szépvíz (Dájbukát Jakab háza), Kászonban Újfalu (Barta János háza) és Gyergyószéken Alfalu vagy Szentmiklós, amelyek az alszékek tartásának szokásos helyszínei voltak.20 A földrajzi távolság miatt Gyergyószék korábban is bizonyos különállóságot élvezett: a 18. század derekáról például arra is van adat, hogy folytatólagosan tartottak derékszéket Csíksomlyón és Gyergyószentmiklóson.21 22 23 E kettősség fennmaradt a Folytonos Táblák idején is, amikor Gyergyószék kisebb létszámú, de saját táblával rendelkezett, két Csík és Kászon székek táblája pedig Csíksomlyón (majd Szentkirályon) ülésezett. A Folytonos Táblák eltörlését és a régi igazságszolgáltatási rendszerhez való visszatérést követően az alszékeket újból az említett pretoriális helyeken, a derékszéket pedig általában Csíksomlyón tartották, leginkább a ferences gimnázium szemináriumában. Panaszol is a tisztség egy 1807 márciusában kelt jelentésben, hogy a „praetoriális censusból” alig futja az alszékek megszervezésére, és ezen felül még derékszéket és marchális gyűlést is kell tartani, e célra pedig a Somlyói ferenceseknek is fizetni kell, mint írják „... ezen kevés fundussal alkalmatos helyet nem lehet kapni, kiváltképpen a mostani drága és szűk üdőben, minden félének árra nevekedvén...”.12 Amit Csíkszék tisztsége 1802-ben kifogásolt - a szétdarabolt alapfokú igazságszolgáltatás nehézkessége -, öt évvel a Pretórium felépítése után, 1846- ban tudott (legalább részben) megoldódni, azzal, hogy hosszas egyeztetések eredményeként két Csík és Kászon alszékei összevonásra kerültek.2j A gyergyói alszék, tekintettel a távolságra és a történelmi előképre, ekkor is megőrizte különállóságát. Nemcsak anyagi, de biztonsági szempontból is az lett volna a leginkább hatékony - és ennek a szék vezetése több jelentésben is hangot adott -, ha a perekre az elítéltek fogvatartására kialakított széki, ún. magistratuális börtön közelében kerül sor, hogy ne kelljen több falun át kísérni a delikvenseket a Csíksomlyón fenntartott széki fogdába.24 Igyekezett a szék vezetése a nagyobb horderejű büntetőpereket a csíksomlyói derékszéken tárgyalni,25 de a kisebb ügyek az alszékekre maradtak. 1801. december 17-én például az alcsíki alszék előtt hallgattak ki bizonyos kézdiszéki újparasztokat, akiket azzal gyanúsítottak, hogy a Csíkszeredái sokadalomban ellopták Betzmann kapitány selyemerszényét. A tárgyalást követően, miközben a hajdúk Csíksomlyóra kísérték őket a _____________________„■■■ CSIK SOMLYÓRA PRAETORIALIS HAZ EPITENDO...” 19 A 18. század második felében, alig több, mint két évtizedre megszakadt ez a hagyomány: az 1764-1787 közötti időszakban folytonos tábla, 1787-1790 között pedig alsó bíróságok működtek. - PÁL-ANTAL 2002, 179. 20 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, XXIII/25., XCIII/56., CCXLVII/44., CCLIX/18. irat. 21 Gr. Haller Pál főkirálybíró utasítása értelmében 1753-ban Szent Iván hava (június) 14-étől kezdődően Csíksomlyón, 18-ától pedig Gyergyószentmiklóson ültek derékszéket. - ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, X/15. irat. 22 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, XCIII/56. irat, 1. lap. 23 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, XVII/E. 35-1846., 1. lap. 24 Itt kell megjegyezni, hogy Gyergyószéknek a büntetés-végrehajtás tekintetében is nagyobb önállósága volt a többi társszékhez képest, hiszen Gyergyószentmiklóson széki börtön is működött, az itteni alszéken elítélt bűnelkövetők részére. 25 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, LXIX/26. irat, 1. lap. 119
