Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Csik Somlyóra Praetoriális ház építendő…” Források a csíksomlyói Székház építésének (elő)történetéhez (1790–1825)
BICSOK ZOLTÁN Annak ellenére, hogy Mária Terézia királynő 1762-ben arra utasította a Főkormányszéket, hogy jelölje ki azon törvényhatósági központokat, amelyekben majd felépülhetnek a közgyűléseknek helyet adó, illetve a pénztár és a levéltár megőrzésére is szolgáló pretoriális házak, 1777-ben pedig évi húszezer forintot rendelt a tartományi alapból az erdélyi székházak felépítésére,3 az ügy még sokáig nem mozdult ki a holtpontról. A központi kormányzat a későbbiekben is szorgalmazta a székházépítés gondolatát, II. József 1787-ben arra vonatkozóan bocsátott ki rendeletet, hogy ahol még nem lenne székház, ott építeni kell. Az erdélyi Főkormányszéknél kevésbé voltak lelkesek, attól tartottak ugyanis, hogy amennyiben minden törvényhatóságban egyszerre indulnának el a munkálatok, az meghaladná a kincstár lehetőségeit.4 Megszületett mégis egy guberniumi utasítás, amely az építkezéshez egységes követelményrendszert kívánt meghatározni (a levéltári anyag elhelyezése tekintetében például előírás volt, hogy külön szobában kell működnie az iktatóhivatalnak és külön a levéltárnak, de mindkét helyiségnek boltívesnek, azaz tűzbiztosnak kell lennie, és a falak mentén állványok helyezendők el).5 Mivel Alsó-Fehér vármegyét leszámítva egyetlen erdélyi törvényhatóságban sem történt előrelépés az építkezésben, a századforduló éveiben két országgyűlésen is újra felmerült a téma: az 1790-1791. évi kolozsvári diéta a 12. törvénycikkben, míg az 1810-1811. évi ugyancsak kolozsvári országgyűlés a 8. törvénycikkben mondta ki a törvényhatósági székházak felépítésének szükségességét.6 Csíkszék esetében is sok éven keresztül folyt a levelezés egyrészt a szék elöljárói és a különféle tartományi hivatalok, másrészt a rendek és a szék vezetése között, míg a központi, állandó székhely gondolata egyáltalán tervezési szakaszba juthatott, majd pedig a társszékek nemességének, polgári és katonarendű lakosságának többszöri anyagi hozzájárulására és sokezer napszámra volt szükség, míg sokévi munka eredményeként felépült a csíksomlyói Székház, nagyjából egyidőben a sepsiszentgyörgyi7 és felvinci8 9 pretóriumokkal. állandó Praetoriális Ház mellett bátorságosabban és nyugodalmasabban vitethetik kötelességeket.” Úgy tűnik, Csíkszék esetében az első közvetett utalás arra, hogy szükség volna egy állandó székházra (még ha nem is nevezik annak) 1753-ból, gr. Kálnoki Ferenc főkirálybírósága idejéből való. Gr. Haller János gubernátor a következő utasítást adja a szék főtisztjének egyik, 1753 szeptemberében Nagyszebenben kelt leiratában: „A cassa publica securitássára projectáll kegyelmetek egy arra a végre építendő commoditást, de míg ez iránt a Guberniumnak demandált opinio quoad reliquos etiam circulos submittáltatnék, és ő Felsége kegyelmes resolutiója érkeznék, addig is vagy Csik Szeredén vagy a barátok Klastromában secura commoditást szerezhetne kegyelmetekÚgy látszik a főkirálybíró már ezt megelőzően javaslatot tett egy, a széki pénztár elhelyezésére (is) szolgáló ház felépítésére. Mivel az épület jelentős pénzösszegek és számos fontos irat (számadások, adónyilvántartások, számlák) elhelyezését és őrzését kellett volna biztosítsa, minden bizonnyal kőből építendő házról lehetett szó. Hogy ezen alapvető feltételeknek mily kevés épület volt képes megfelelni a 18. század közepi Csíkban, azt jól érzékelteti a gubernátor alternatív megoldása: amíg az építkezésre sor kerülhet, szerezzen a tisztség egy alkalmas épületet Csíkszeredában, vagy 3 FÖGLEIN 1942-1945, 240. 4 Uo. 5 Uo. 6 Uo., 240-241. 7 FEHÉR 2013, 5. Ezúton is köszönöm Fehér János művészettörténésznek, hogy a Pretórium felújítási tervéhez készített, kéziratban lévő építéstörténeti tanulmányát rendelkezésemre bocsátotta. 8 ORBÁN - http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/194.html (Letöltve: 2013. október 5.) 9 Románia Országos Levéltárának Hargita Megyei Hivatala (a továbbiakban: ROLHMH), F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, X/24. irat, 1. lap. 116
