Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Fülöp Hajnalka: A háziipari szőnyegszövés története Csíkban
A HÁZIIPARI SZŐNYEGSZÖVÉS TÖRTÉNETE CSÍKBAN végben tárolt gyapjúszőttes, amelyet szükség szerint lehetett kisebb darabokra vágva, összevarrva használni ágytakarónak, falvédőnek, fotelterítőnek. Ekkor kezdődött a gyapjú természetes színeivel szőtt „festékesek” divatja. Ezek a garnitúrák később sok családnál megmaradtak, mert a leány nem vitte magával: a szőnyegek a szülői háznál az ágyak aljában összehajtogatva halmozódnak. A festékes presztízsértéke növekedett, az 1950-es évekre jellemző két-három darabból álló összeállítások kiegészültek a lakáshasználat és a lakberendezési divat változásainak megfelelően. Az újabb „garnitúrákban” a korábbi ágytakaró-falvédő-asztalterítő összeállítás mellett megjelentek a díványtakarók, padlóra terített szőnyegek különböző méretben.63 Ekkor rögzült a szőnyeg megnevezése, mint földön használatos textília a falusi háztartásokban is. Egy nagy szőnyeg mellé két „futó”-nak nevezett kisebb szőnyeg tartozott, különböző, a bútorok méretéhez igazodó asztalterítők, fotelterítők, függönyszárnyak, ún. drapériák, párnahuzatok készültek. Kisebb méretű festékessel takarják le a fásládát, varrógépet, szobai és konyhaszékeket, a küszöböt, maradék fonalakból tükör alá, ajtó mellé stb. kisméretű falvédőket szőttek. A polgári lakásokban száz évvel korábban végbement folyamathoz hasonló zajlott le a falusi lakásokban is. Az új igényeknek megfelelően átalakított festékes mellett megjelent a kalotaszegi nagyírásos motívumaival hímzett felvédő, sok díszpárna, a horgolt terítő, a tisztaszobákban a festékessel letakart ágyakon nagyméretű babák.64 A hagyományos, régi festékeseket nem szövik. A háziipari szövetkezetben kiosztott minták alapján, azokat variálva dolgoznak akkor is, ha megrendelést vállalnak vagy családtagjaiknak szőnek. Néhány tehetséges, igényes szövőasszony kihívásnak tekinti, ha valahol újabb mintát lát, és azt emlékezetből igyekszik megszőni. Elsősorban a nagycsillagos motívum különböző változatait szövik, néhányan a szentjánosost, vagy a szentjánosos-halast is. A szövőasszonyok lakását teljesen beterítik a szőnyegek, a konyhai falvédő is festékes vagy rakottas, ahogyan napjainkban inkább nevezik. A maguknak szőtt szőnyegek nagyobb részét nem használják. A szövetkezeti minták nemcsak a motívumok szerkesztésmódjára, de a szőnyegek színére is hatottak: míg az 1950-es években készült rózsás szőnyegek alapszíne általában még a régi festékesek alapszínét idézi, később a szürke alapon piros-fekete-fehér minták, vagy piros alapon fekete-fehérek voltak a legnépszerűbbek. Napjainkban újból változatosabban alakul a műhelyek kínálata. A festékesek évszázadok óta fontos szerepet töltöttek be a nyilvános térben is, ez nem változott a 20. század évtizedeiben sem. A templomokat díszítő szőnyegek a hívek adományai. Az egyházi év ünnepein vagy magas rangú egyházi személy látogatásakor az alkalomnak megfelelő színű szőnyegekkel terítik le a templom padlóját, a lépcsőket, a térdeplőket, padokat és székeket. A csíkdánfalvi templomban nagyméretű szőnyeg őrzi az 1933-ban született helybeliek emlékét, akik az 50 éves kortárstalálkozó alkalmából ajándékozták ezt a szőnyeget a templomnak. A csíksomlyói templom padlóját az oltár előtt hatalmas szőnyegek borítják, amelyeket Alcsíkon szőttek. A sekrestyében hasonlóképpen le van terítve a padló minden négyzetcentimétere.65 Az 1990-es politikai fordulatot követően a háziipari szövetkezetek fokozatosan elvesztették külföldi megrendeléseiket, a falusi műhelyek egyre kisebb létszámú bedolgozót foglalkoztattak, végül megszűntek. A Hargita Művészete Kisipari Szövetkezetből megmaradt egy kis Csíkszeredái és csíkdánfalvi kerámiaműhely. Utóbbi a helyi szövőműhellyel együtt Csíkdánfalvi Népművészeti Szövetkezet néven működik napjainkban. 63 A garnitúra összetétele: szőnyeg (200x300 cm), kanapéterítő (150x200 cm), két fotelterítő (60x150 cm), két futó a szőnyeg mellé (70x150 cm), falvédő (65x180 cm), abrosz (60x60 cm), 10-15 éve az ablak fölé is rendeltek drapériát. Adatok Kristóf Ilonától, a csíkdánfalvi szövőműhely vezetőjétől. 64 Az 1960-as évek végén jelentek meg ezek a babák, az aradi játékgyár termékei. Ilyen babára vágyott a korabeli leánynemzedék minden tagja. Általában karácsonyi vagy születésnapi ajándék volt, de ezzel a babával nem nagyon engedték játszani a gyermeket, dísztárgyként maradt meg. 65 2009-ben készült fotók. 325
