Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Medgyesy S. Norbert: Ismeretlen színi előadás Csíksomlyón az utolsó ítéletről – a Mundis REdargutus-dráma periochája és magyar nyelvű szakaszai (1742)
(Parcas) küldi a Világhoz és a Világ szerint élőkhöz (Mundani), akik a figyelmeztető szó ellenére nem térnek meg, hanem a világ hiúságaiban úszkálnak, egyesek még inkább elrejtették titkaikat. Erre a Halál megharagszik, és mindenkit elpusztít. Rhadamantus ítélete a 4. jelentben következett be, az angyalok (Angeli) tuba-hangja, villámlás és mennydörgés közepette. Ebben a scénában a csillagok felé emelik az üdvözülteket, mialatt az angyalok himnuszt énekelnek, az elkárhozottakat pedig nagy kiáltozás közepette az ördögök (Daemoni) hurcolják a pokol fenekére. Majd (Scena 5.) Rhadamantus visszahozza a holtakat, akik felett ítéletet tartottak - közülük igen kevesen, mintegy négyen jutottak az örök boldogságra. A Chorus elsiratja az elkárhozottakat. A következő jelenetben Andropater lép színre, aki elküldi a szellemeket (Genii) az Igazakhoz (Dignus, szó szerint ad Dignum, azaz a Méltóhoz), hogy a megholtak helyén megkeressék a Pastort. A Legfőbb Pásztort (Pastorem Summani) megtalálják, és a megholtak helyéről a kívülállókkal együtt az Országba (Isten országába) vezetik. Az Epilógus előtt a Geniusok Chorusz. örömmel magasztalják az Új Pásztort (Pastorem Nóvum), és szerencsés kormányzást kívánnak neki. Az Epilógus összefoglalja a színpadon történteket, és a darab tanulságaképp újra megtérésre intette a nézőket. A darabban énekes betétek hangzottak el, erre utal a Chorus fellépése, az angyalok himnusza (deducuntur ad Astra cum hymno ab Angelis, Scena 4.), valamint a Genij cantant rendezői utasítás és egyben szerepnév a 3. jelenetet követően és a dráma zárásaként (Genij ... apprecantur).23 További zenei utalás a Periochában a 4. jelenethez az angyalok tubaja (Angelus tubam clangit),23 24 amely magát az angyalok égi hangját, ennek megjeleníthető formájaként a kürtöt, a harsonát jelenti, ami a végső napon (is) megszólal. Erre a hangzásra utal a Prologus néhány, az alábbiakban olvasható szava: Angyal trombitáját fújja; Az Angyalok enek szóval, viszik jokot vigasaggal.25 ISMERETLEN SZÍNI ELŐADÁS CSÍKSOMLYÓN AZ UTOLSÓ ÍTÉLETRŐL ... Magyar nyelvű részletek Potyó végítélet-játékában A dráma cselekménye latin nyelven hangzott el a csíksomlyói ferences színpadon. Annak érdekében, hogy a vélhetően nagyszámú búcsús közönség értse az előadást, a deákul költött színdarabban négy magyar nyelvű szakasz olvasható: a Prologus, az ítélet előtt és azt követően (Scena 4-5.) a Geniusok figyelmeztető, tanító jellegű énekei, továbbá az Epilógus. Az előadásnak az imént közölt Periochában kifejtett tartalmát, az előadás lényegi mondanivalóját Magyar Nemzetünk kedvéért így magyarázza a Prologus, felező nyolcas rímelésben:26 Prologus Magyar Nemzetünk kedvéért Csekély munkánknak elejét, hogy kiki vege értelmét, Magyarul vesszük ki azért, kezdgyűk csak azért, Hogy kiki vegye értelmét. Az Világ első Scenaban sokat tétováz magában, Jóban élyen, vagy gonoszban? < Szabad akarattya lévén abban. >27 Mint hogy hatalma van. Az szabad akarat mondgya, a’ mi teczik, azt válassza,28 23 POTYÓ 1742, 8, 14. A 3. scénát követő, magyar nyelvű Genius-ének kiadását lásd az alábbiakban. 24 POTYÓ 1742, 16. Periocha, sive Extractus Comediae. Csíksomlyó színpadtechnikájáról lásd: PINTÉR 1993, 44-53; Kilián 2003,26-31. 25 Potyó 1742,1. 26 A magyar nyelvű szakaszokat az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet (Budapest) Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportja által kiadott Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII, századi sorozatának (Bp. 1989-től) kritikai szövegkiadási szabályzata szerint közöljük: a betűhív kiadást magyarázzuk, és mai központozást alkalmazunk. 27 Szabad akarattya lévén abban: ezt a szövegrészt áthúzta a másoló. 28 Válasza [értelem szerint javítva]. 221
