Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Fülöp Hajnalka: A háziipari szőnyegszövés története Csíkban
FULOP HAJNALKA megjelentek a rózsás ágytakarók, asztalterítők és falvédők. A két világháború között Csíkban a gazdasági kényszer miatt megélhetési lehetőséget láttak a háziipari gyapjúszövésben falusiak és városiak számára egyaránt. A csíki kispolgári befolyás főleg a szőnyegek színezésében mutatkozott meg, de sokszor jó irányba fejlesztették a motívumok kompozícióját.49 A festékes szövése Csíkban ciklikusan vissza-visszatért egy kezdetinek tekinthető állapotba: a polgári leányiskola mellett működő szövő műhely éppen megszűnt, és az özv. Lakatos Jánosné nevéhez köthető, a festékest megújító háziipari mozgalom éppen lehanyatlott, amikor a 20. század elején újból „felfedezték” a szövést, mint könnyen fejleszthető háziipari ágat, munkalehetőséget, majd húsz évvel később megismétlődött ez a folyamat, de akkor, a helyi értelmiség aktív hozzájárulásának köszönhetően, eredményesebben. A csíki festékes a 20. század második felében 1950-ben alakult meg az Augusztus 23-a Szövetkezet,50 amelynek tagjai a környéken, a rajonban dolgozó szabók voltak. A Csíkszeredái székhellyel működő intézménynek a vidék falvaiban alegységei, műhelyei alakultak. Néhány év alatt a munkások száma megsokszorozódott. 1959-ben a szövetkezetét átszervezték, a részlegek az újonnan alakított Olt Szövetkezethez51 csatolták. Az újabb szövetkezethez több háziipari ágazat képviselői tartoztak. Az 1950-es évek végén a szövőműhelyek alapításakor azokat a tehetségesebb asszonyokat hívták meg tanítani, akik az 1920-30-as években a háziipari mozgalom hatására kezdtek szőni, Pál Gáborné és Gál Ferencné megrendelésére dolgoztak. Közülük kerültek ki az első falusi részlegvezetők. Elsősorban azokat a nőket alkalmazták, akik otthon, a családjukban tanultak szőni, tehát a szövetkezet a korábbi háziipari szakismeretre alapozva kezdte meg működését. Üres házakat rendeztek be szövőműhelynek, és sokan a saját otthonukban dolgoztak a szövetkezettől kapott szövőszéken, többen széles szövőszéken is. A szövetkezet első tizennyolc szövőszéke Gál Ferencné hagyatékából származott. Csíkszentkirályon 50, Csíkpálfalván 25 volt a kezdő létszám, Csíkszentdomokoson, Csíkdánfalván, Csíkszentgyörgyön, Menaságon, Kászonaltízen is alakult szövőműhely, az utóbbi helységekből nincs számadatunk.52 A bedolgozók köre rokoni, ismeretségi, jószomszédi kapcsolatokon keresztül formálódott, de sokan dolgoztak a munkakönyves alkalmazottak nevében is. Az otthon végezhető munka lehetősége az asszonyok számára vonzó, a falusi családok szempontjából előnyös volt. Mindenki igyekezett munkához, biztos havi fizetéshez jutni, mert a kollektívgazdaságban a bérezés esetleges és alacsony volt. Az 1990-es politikai változásokat követően a szövetkezetek iratanyaga szétszóródott, a műhelyek, a részlegek működésének történetét nehéz rekonstruálni. A régi szövetkezeti tagok visszaemlékezései alapján nem lehet pontosan tudni, hogy hányán voltak bedolgozók. A létszám folyamatosan változott, életkörülményeik alakulásának megfelelően sokan beléptek, aztán kiléptek, 49 SZENTIMREI 1958, 18-23. ábra. Az 1950-es években alapított háziipari szövetkezetben készült két szőnyeg: SZENTIMREI 1958, 25-26. ábra, a szövetkezet tervezői ezt a fejlesztési irányt választották. (SZENTIMREI 1958, 18.). 50 Cooperativa de producţie 23 August. 51 Cooperativa de producţie Oltul. Az Augusztus 23-a szövetkezet 1950-1959-ig működött, átszervezték, később a termelőegységek az Olt Szövetkezethez tartoztak. Minden szövetkezet a marosvásárhelyi URCM alá tartozott 1959 után. A Textil Szövetkezet (Cooperativa Textila) 1958-1959 között létezett, valószínűleg átmeneti szerveződési forma volt, később az Olt Szövetkezethez tartozott. Az 1954-1959 közötti fizetési jegyzékek szerint eleinte minden tag szabó volt, majd nagyon gyorsan bővült a szövetkezet, falvakban is voltak egységei, műhelyei: szabók, kárpitosok, bőrfeldolgozók, asztalosok és az egyre gyarapodó irodai- és segédszemélyzet. 1959-ben már könyvtárost és néptáncegyüttes vezetőt is alkalmaztak. Szövőkről nincs adat. (ROL HL VT, F 406.) A szövőasszonyok visszaemlékezései szerint 1956-ban vagy 1957-ben alakult az Olt Szövetkezet, akkor alapítottak szövőműhelyeket is. 52 Farkas 1997,82. 322
