Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)

Történelem - Medgyesy S. Norbert: Ismeretlen színi előadás Csíksomlyón az utolsó ítéletről – a Mundis REdargutus-dráma periochája és magyar nyelvű szakaszai (1742)

A’ többit ördögök pokolra sűlyeszték.

Vigyázzatok tehát, és kiki úgy éllyen,

Hogy a’ számadásra mindenkor kész légyen,

Mert az halál el-jő, ’s talám ollyan helyen,

Hol nem is vélte volt. Míg él, addig félyen.

Félyen, ’s jóbann élyen, hogy ha ének szóval Menybe vitettetni az Angyalok által Akar. Kerűlye a’ vétket vigyázással,

Hz égni nem akar a kárhozottakkal.

És mint hogy Uj Pásztort a’ meg-hólt helyére,

Ültettünk, ki münköt nagy reménségekre Inditt. Azért Ennek nagy jókot végtére Aiki kévánnyon itt, mert megyünk Ámenre.42

Az idézett szövegrészek rámutatnak a csíksomlyói misztériumjátszás elsődleges céljára: töredelmes megtérésre inteni a nagyszámú közönséget, hívősereget.43 A Mundus redargutus-játékból a keresztény tanítás egyik alapvetése tárul elénk, amit a barokk művészet kifejezően ábrázolt: a színdarab szemléletmódja minden jelenetében transzcendentális, az egész ember lényegét és örök sorsát veszi górcső alá, kifejezi az ember törékeny, bűnös mivoltát, amely rászorul Isten irgalmára; a föld és az ég, valamint a menny és a pokol között áthidalhatatlan ellentétet mutat.

E színdarab forrásainak felkutatása további vizsgálódást igényel. Az bizonyos, hogy a darab Potyó Bonaventura egyéni invenciójának tekinthető. A Prologus két sora, Minden rendet egyben kaszál, senki előtte meg nem áll, / Valakiket előli talál, sok ezer egy halomban száll a Kájoni János szerkesztette Cantionale Catholicum énekeskönyv egyik, népszerűvé vált, ezért a 20. századi népzenei gyűjtésekben44 szép számmal és kiterjedt földrajzi területen fellelt halottas énekére enged következtetni: „Kaszás e’ földön a’ Halál, / Ki mindenütt rendet kaszál, / Ereit mutattya, / Kaszáját forgattya, / Virágokat nem szán, / Kórókkal egybe-hány, / Jaj ódd magad, szép virágszál.”45 Az ének szövege egy alkalommal szerepelt már a csíksomlyói színpadon: az 1733. április 3-án előadott passiójáték 3. jelentében szöveg szerinti átvétellel olvashatjuk, amikor a rendkívül gazdag, aranyban, ezüstben dúskáló Elatiót ezen halottas ének szavaival fedi meg Jeremiás próféta.46

ISMERETLEN SZÍNI ELŐADÁS CSÍKSOMLYÓN AZ UTOLSÓ ÍTÉLETRŐL ...

42 POTYÓ 1742, 15. Tördelés a szótagszám és a rímek alapján tőlünk, M. N.

43 A misztériumjátszás céljáról számos példával, lásd: MedGYESY 2009a, 55-100; NAGY Sz. 2010b; NAGY Sz. 2011, 85-100.

44 Ezt támasztják alá az udvarhelyszéki, bukovinai (Ak. Szabados Mária, 64 é., Lébény [Moson vm.], Gy. Szabó M. 1959; Ak. Tókos Péterné Orbán Rozália, 64 é., Lövéte [Udvarhely], Gy. Vikár László, 1963; Ak. Gáspár Simon Antal 60 é., Istensegíts [Bukovina] - Nagyvejke [Tolna vm.], Gy. Domokos Pál Péter, 1955. In: Domokos 1979, 1181; Szendrei et al. 1979, II/189/c-e; MNdtK I. 1988. Ill (G) 176/a, b típus; Kővári 2007, 84-85; Népszerűsítő kiadása: DICSÉRJÉTEK AZ URAT 1993/2007, 341/b ének.), sőt a Sopron vármegyei (Ak. Németh Zsigmondné Dombi Horváth Anna, 83 é., Agyagosszergény [Sopron vm.], Gy. Lajtha László- Tóth Margit-Erdélyi Zsuzsanna, 1954. V. 18., XI. 4. In: LAJTHA 1956, 169-171, 90. ének.) népi gyűjtések is.

45 A 21 versszakot számláló halottas, intő ének „Est messor Mors” címmel a Kájoni Cantionale első (1676) kiadásában a 720., a 2. kiadásban (1719) a 612. oldalon olvasható. Kiadta: DOMOKOS 1979, 1181-1183, 790. ének. A Kájoni Cantionale első két kiadása egyébként alapvető és kézen fekvő forrása volt a XVIII, századi csíksomlyói ferences színjátszásnak. (Bővebben: MEDGYESY 2009a.)

46 1733. április 3. Scena 3. LIBER EXHIBENS..., 1062. Bővebb bemutatása: MEDGYESY 2009a, 165-166.

225