Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Darva Lóránt: Csíkszereda, Körösi Csoma Sándor utcában feltárt 14. század lakóház kutatása
a sinc fölött bekarcolt körbe futó hullámvonallal díszítették (5. tábla/4), valamint az a tál, melynek bográcsokhoz hasonló lapos peremét egy bordával két részre tagolták és mindkét részt egyszerű bekarcolt hullámvonallal díszítették (15. tábla/1). A tálak másik csoportját azok az edények képezik, melyeket kiöntőcsőrrel láttak el (15. tábla/4—8), valamint egy erősen kihajló peremű mély tál (18. tábla/8). A feltárások során egy kiegészíthető korsó került felszínre, mely barnásvörös színű, jól iszapolt, felületesen simított, gyors korongon készült, jól égetett edény. Érdes felületén nem túl gondos fényezésnyomok láthatók, valamint a nyak és a váll találkozásánál szabálytalanul bekarcolt rovátkák láthatók. Az alját a korongról leemelték (6. tábla/3). Ugyanakkor előkerült egy szürkeszínűre égetett, jól iszapok, gyors korongon készült, fényezett és simított felületű, korsó nyak töredéke (9. tábla/11) és két, apró szemű kvarcos homokkal soványított és vörösre, illetve barnás-vörösre égetett korsó peremtöredéke (15. tábla/2—3). A poharak a leletanyag 4,5 %-át teszik ki, és két csoportjuk különíthető el. Az egyik csoportot a halványvörös színű, jól iszapolt, gyors korongon készült, jól égetett, fényezett és simított felületű poharak, gyűrűs kiképzésű aljjal rendelkező töredékek képezik (9. tábla/3, 14. tábla/4-6, 8, 10). A másik csoport az apró szemű, kvarcos homokkal soványított, és vörösre, illetve barnás-vörösre égetett poharak (14. tábla/7, 9, 11). A leletanyag egy másik nagy csoportja a kancsók (a leletanyag 19,23 % -át teszik ki), melyeket három nagy csoportba sorolhatunk. Az egyikbe azok az edények tartoznak, melyek világosbarna színűek, jól iszapolt, gyors korongon készültek, jól égetettek, és finom, iszapszerű anyagból korongoltak, fényezett és simított felületűek (6. tábla/1, 7. tábla/1, 3-7, 8. tábla/1, 9. tábla/1, 3, 5, 9). Többnyire karéjos peremű kancsók. Ennek a típusnak vannak azok a változatai is, melyeknek belső felülete szürke színű (égetéskor a szájukat elzárták). A második csoportot azok az edények képezik, melyek halványvörös, narancsos színűek, jól iszapolt, gyors korongon készültek, fényezett és simított felületűek, valamint jól égetettek (9. tábla/2, 4, 6-8). Ezen típusnak is vannak olyan változatai, melyeknek belső felülete szürke színű. A harmadik csoportot képezik azok az edények, melyek szürkeszínűre égetett kerámiák, jól iszapolt, gyors korongon készültek, fényezett és simított felületűek (9. tábla/10, 12-16). A fentiekben említett típusokon kívül még felszínre került egy téglavörös színű kancsó jól égetett peremtöredéke, mely jól iszapolt, gyors korongon készült. Az egyenesen felhúzott peremének széle legömbölyített, és a perem külső oldalán három hornyolás fut körbe, valamint a vállán hornyolt minta töredéke látható (7. tábla/2). Ugyanakkor felszínre került egy vörös színű, jól égetett, karéjos peremű kancsó is, melynek anyaga kvarcos homokkal soványított és gyors korongon készült (6. tábla/2). A nyakán egy sekély barázda fut körbe, a hosszú nyakát a válltól egy keskeny borda választja el, és a vállát sűrű bordázás díszíti. A profilállt fenekét a korongról leemelték, a füle a hasvonalra támaszkodik. A fentiekben tárgyalt három nagy csoporthoz tartozó edényeket a román kutatás „hospes kerámiának” nevezi és a tatárjárás után Észak-Erdélybe települő, zömmel német bevándorlókhoz kapcsolja, azonban 14-15. századi etnikumjelző volta kétséges. Székelykeresztúron a halványvörös, narancsos színű edényeket 15. század elején helyben is készítették.11 Csíkban a 14. század elejére keltezhető leletkörnyezetben már előkerültek példányaik: Csíkszentléleken12 és Kotormányban.13 A szürkeszínűre égetett, fényezett és simított felületű töredékek még egyelőre társtalanok, ebből a korszakból a szűkebb vidékünkről ezért lehetséges, hogy szász városokból származó termékekkel álunk szemben. Tehát a kerámia leletek alapján elmondható, hogy az általunk feltárt ház 14. században épült és ugyanebben az évszázadban bontották el. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a számos azonos méretű, azonos technikai részleteket mutató edényt piacra dolgozó, mezővárosi fazekasok sorozattermékének CSÍKSZEREDA, KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR UTCÁBAN FELTÁRT 14. SZÁZADI... 11 BenkŐ ET al. 1997, 52. 12 Darvas 2011,2012. 13 Botár 2011,299-312. 63
