Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Pásztohy Zoltán: A lövéte-homoródalmási „eltemetett hegyek” kérdése
PÁSZTOHY ZOLTÁN Bartkó Lajos11 a homoródalmási mészkőrögöt a „legnyugatabbra fellépő alaphegység kibúvásnak” tekinti, ami neogén rétegekkel van körülágyazva. A mészkő korát fosszilis anyag hiányában, kérdőjellel tithonnak vagy felsőtriásznak véli. Szerinte az eltakart hegyek egészen a szarmatáig egységes tömeget alkottak és „ez a lánc képezte a nagy vonalaiban a krétakorszakban kialakult Medence peremét, a felsőmediterránban”. Bartkó12 ezt a kibukkanást „besüllyedt röghegység fennmaradt részének”és „feltétlenül autochton helyzetűnek” tartotta. Később az eltemetett felszínnel, vagyis a Mészpatakokban található mészkőtuskókkal Bucur,13 Codarcea-Desila és munkatársai,14 Mac,15 Mészáros és Pásztohy16 foglalkoztak. A felsőbádeni mezozoos és eocén „tuskók” és a bádeni konglomerátum elemzése Az eltemetett hegyekkel kapcsolatban felmerülő problémák megoldását szorgalmazó kutatások két fontosabb irányban történtek, a kutatók egy része a „fedő” koszovi konglomerátumok elemeit vizsgálta, míg mások a területünkön található kristályos és mészkő tuskókat elemezte rétegtani, őslénytani és kőzettani szempontból. Egyes kutatók, mint Bányai,17 Szádeczky Kardoss,18 Codarcea- Desila és munkatársai,19 illetve Mészáros és Pásztohy20 a tuskók, származását, eredetét és a felmerülő kérdéseket a Felső Bádeni konglomerátumok komplex szedimentológiai, petrográfiai és őslénytanai elemzésevei próbálták a megoldani. A konglomerátumokat és az Alsó- és Felsőmészpatakban előforduló tuskókat részletesen Bányai elemezte,21 ezekben vörös gránitot, diabázt, kvarcitot, porfiritet, szpilitet, arkózát, hematitos csillámpalát, tithon mészkövet és eocén nummuliteszes blokkokat talált. Ezekből az elemekből Szádeczky Kardoss Gyula22 vörös gránitot, kvarcitot, amfibolitot, wollasztonitos, tremolitos és gránátos kontaktkőzeteket, porfiritet, szpilitet és arkózát azonosított. A Szádeczky által felvetett „eltemetett hegyek” problematikáját Marcela Codarcea-Desila és munkatársai23 szedimentológiai vizsgálatokkal próbálták megoldani. Munkájukban meghatározták a felső-koszovi konglomerátum elemeinek szállítási irányait és megállapították a délnyugaton húzódó kiemelkedett felszín lehetséges partvonalát, amely egyben a letarolt és elszállított anyag forrásául is szolgált. A kristályos anyagból Codarcea-Desila és munkatársai amfibolitokat, blaszto- detritikus metamorfitokat és különféle kömlési kőzeteket is azonosítottak. Munkájukban közlik a Patrulius által meghatározott konglomerátum elemeket: triász kristályos mészkő és dolomit, nori hallstadti-jellegű vörös halobiás mészkő, doggeri oolitos és algolitos mészkő, alsókréta mészkő, orbitolinás (Orbitolina conoidea, O. discoidea) urgoni vörösmészkő, kallovi-oxfordi radioláriás j áspisok, barrémi-aptiai homokos márga és meszes vulkáni mikrobreccsa. A Felső - koszovi konglomerátumokból a fentieken kívül Mészáros és Pásztohy24 a következő elemeket azonosította: gyroporellás triász mészkő, neomegalodonos vörös triász mészkő, belemniteszes szűrke liász mészkő, portlandi nerineás homokkő, Ptygmatis nodosa-v-ú. Szintén 11 Bartkó 1950. 12 Bartkó 1950. 13 Bucur 1964. 14 Codarcea-Desila et al. 1965. 15 Mac 1972. 16 Mészáros 1967; Mészáros, Pásztohy 1980. 17 Bányai 1922. 18 Szádeczky Kardoss 1930. 19 Codarcea-Desila et al. 1965. 20 Mészáros 1967; Mészáros, Pásztohy 1980. 21 Bányai 1922. 22 Szádeczky Kardoss 1928,1930. 23 Codarcea-Desila et al. 1965. 24 Mészáros 1967; Mészáros, Pásztohy 1980. 398
