Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Berszán József–Péter Éva: Székelyföld széndioxid gázömléseinek katasztere
1 A Tóbércéről a kráterbe vezető út kanyarjában, a támfal háromszögű vízelvezető üregeiben is, főleg időváltozáskor, száraz széndioxid gáz jelenléte érezhető. A védett terület túravezetői idegenforgalmi látványosságként mutogatják a falból kiszivárgó mofettagázt. A Csornádtól keletre a flis rétegekből kiemelkedő Büdös-hegy utóvulkáni tevékénységben a Kelemen-Görgény-Hargita vonulat egyik legaktívabb pontja. A felszínre kitüremkedő andezit láva repedésein keresztül nagy mennyiségű kénhidrogénes széndioxid gáz tör a felszínre. A hegy déli lejtőjén három üreg alakult ki, a Kisbarlang, a torjai Büdösbarlang és a Timsósbarlang. Az északnyugati peremen található a gödörszerű Madártemető és a Gyilkos-barlang. Egyes kutatók19 a torjai Büdös-barlagot európai viszonylatban is a legnagyobb természetes széndioxidos, kénhidrogénes mofettának, illetve szolfatárának tartja. Már a 17-18. századtól megkezdődik a torjai mofetták vizsgálata. A torjai Büdösbarlang gázainak összetételét Ilosvay Lajos pontos vizsgálataiból ismerjük: 95,55 % szénbioxid, 0,37 hidrogénszulfid, 0,14 % oxigén, 2,64 % nitrogén és 1,34 % vízgőz. Szabó Endre 1973-ban végzett elemzése alapján a Büdösbarlang gázainak összetétele a következő értékeket mutatja: Széndioxid 92,46 %, nitrogén 4,40 %, oxigén 2,60 %, metán 0,44 %, nemes gázok (He, Ar, Ne, Kr, Xe, Rn) 0,063 %,kénhidrogén 0,037 %. Még megadja a radon-222, rádium-A, rádium-B és a rádium-C mennyiségét.20 Legújabb vizsgálatok szerint21 a Büdösbarlag gázaiban 98,26 % széndioxid, 0,906 % nitrogén, 0,7826 % metán,0,0170 % argon, 0,0423 % oxigén, 0,000414 % hélium, 0,000037 % hidrogén és 0,012 % kénhidrogén és < 0,000001 % szénmonoxid van. A három vegyelemzést összevetve feltűnik a széndioxid gáz mennyiségének változása, amely valószínűleg a mintavétel pontatlanságával magyarázható. A másik érdekes adat a kénhidrogén mennyiségének a csökkenését jelzi:37 %,22 0,037 %23 és 0,012 %24 25. Ilosvay számításai szerint a Büdösbarlangból „évente 1,448.000 kilogramm szénbioxid és 4340 kilogramm hidrogénszulfid ömlik ki”. Szabó Endre 1973-as mérései alapján a barlang napi gázhozama 3830 m3. Papp Károly összesítéséből kitűnik, hogy Kővári László szerint „ Torján a nemzeti fejedelmek korában kénbánya volt. Bocsakai István fejedelem egyik oklevele a torjai ként országjövedelmi forrás gyanánt emlegeti és Branderburgi Katalin 1630. május 26-án Fogarason kelt rendeletében Mikó Ferenc kincstárnoknak utasításokat ad, hogy a »kénkőbánya munkásai a bányát szorgalmatosabban művelnék«. Benkő szerint a XVII. század elején a torjai kénkőbányát még művelték. Úgy látszik azonban hogy a régiek a környék összes kénfészkeit kibányászták, mert a zalatnai m. kir. Főbányahivatal vizsgálatai szerint Torja környékén a néhány centiméteres kéntelepecskéket művelni manapság már nem érdemes. ” A Büdös-hegy mofettáiban a terméskén mellett az aluminium szulfátok az uralkodóakú „Jelenleg a Timsós-barlangban és szűkebb környezetében észlelhetők a legdúsabb szulfátos kivirágzások... Leggyakoribbak közöttük a tűs-szálas halmazokban ismert gipsz (monoklin, víztartalamú kálcium- szulfát) és a hajszerű aggregátumként előforduló halotrichit (monoklin, víztartalmú vas aluminium- szulfát). A Timsós-barlangban és környékén előforduló szulfátokat legújabb vizsgálataink szerint az alábbi ásványok képviselik (zárójelben a kationok vannak): gipsz (Ca), kálitimsó (K-Al), halotrichit (Fe- Al), pickeringit (Mg-Al), alunogén (Al), tamarugit (Na-Al), cölesztin (Sr). A korábban számos szerző által említett alunitot (trigonális, kálium-alumínium-szulfát-hidroxid) nem sikerült kimutatnunk. ” A Csomád-hegység déli peremén a Tó-patak mély völgyében három ponton és a Zsombor-patak jobboldali piroklasztit falában száraz kénhidrogénes széndioxid feltörés és terméskkén jelenléte ______________SZÉKELYFÖLD SZÉNDIOXID GÁZÖMLÉSEINEK KATASZTERE 19 SZABÓ 1998, 107. 20 Szabó 1998,107. 21 Vaselli 2002. 22 Ilosvay 1895. 23 Szabó, Szabó-Selényi 1973. 24 Vaselli 2002. 25 Szakáll et al. 2009,190. 363
