Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Fülöp Hajnalka: A háziipari szőnyegszövés története Csíkban
A HÁZIIPARI SZŐNYEGSZÖVÉS TÖRTÉNETE CSÍKBAN fáradság s időbe került; azonban az eredmény özvegy Lakatos Jánosné lelkesült ügybuzgósága folytán lehetővé vált. Végül megemlítem, miszerint Csíkmegyében a szőnyeg-ipar emelésére és általában annak iparszerűleg történendő űzésére egy betéti társaság van alakulóban. ”10 Mivel a tanműhely működésével, eredményeivel kapcsolatos adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy ott festékes szőnyeget szőttek, illetve a vásznak és szövetfélék mellett csak kisebb mértékben, arra következtethetünk, hogy özv. Lakatos Jánosné elsősorban a végzett növendékekkel és a környékbeli falusi szövőasszonyokkal szövette a régi festékeseket. A szövőműhely termékeinek forgalmazásában két vállalkozó segített: Baross Gábor miniszter Csorba Samu brassói és Halmágyi Viktor marosvásárhelyi kereskedőket szerződtette, hogy háziipari termékeket forgalmazzanak, és erre a célra 4000 fit forgótőkét kaptak. „A szőnyegek szövetése Halmágyi Viktor vállalkozó által több, ahhoz értő asszony útján, özv. Lakatos Jánosné akkori csikmegyei polgári leányiskolái igazgatónő buzgó közvetítésével 1881-ben már folyamatba is vétetett.”11 Az anyagot és a mintát a vállalkozó adta, a szövőasszonyok munkadíja 5 frt volt szőnyegenként. Lakatos Jánosné is igyekezett előmozdítani a szövőműhelyben készült munkák értékesítését: egyik levelének végén olvashatjuk, hogy a műhelyben készült termékek egy része az iparkamarai alelnöknél átvehető a karácsonyi bazár részére.12 A Csíkszeredái tanműhely története 1887-ben véget ért, ugyanis amikor Pünkösdi13 János szakoktatót Binder Lajos ipari felügyelő javaslatára a tanműhely élére helyezték, a megyei törvényhatóság olyan feltételekkel kívánta alkalmazni, amelyeket az oktató nem tudott teljesíteni.14 Bár a tanműhely növendékeinek munkáit több kiállításon díjazták, a leányiskolát fenntartó és támogató Csíki Magánjavak anyagi nehézségekre hivatkozva lemondott róla. Amikor 1891-ben az új iskolaépületet használatba vették, szövőtanfolyamot nem indítottak többé.15 16 Ugyanebben az évben Tivai Nagy Imre a csíki iparral kapcsolatban azt írta: „Sem gyáripar, sem kézműipar, sem háziipar nem fejlődött azon fokra, hogy méltó megemlékezésünknek anyagot szolgáltatna. ”lb A Polgári Leányiskola mellett korábban négy és fél évig működő szövő tanműhely történetét az ipari fejlesztés jó szándékú, de átgondolatlan példájaként említi: a műhely működése nem volt, nem lehetett gazdaságos, hisz a végzett növendékek hiába kaptak szövőszéket, többségük nem használhatta, mert nem tudta megvásárolni a szövéshez szükséges nyersanyagot. A „teljesen felszerelt szövőszékekhez” alkalmas cérnát, fonalat a műhely számára Késmárkról hozatták, mert a házi, kézi fonású fonal nem felelt meg. A drága nyersanyag a termékek árát is megemelte. Ennek ellenére a háziipar lelkes támogatói hazafias elkötelezettségből megvásárolták a termékeket, de a forgalom nem biztosíthatta a szövők megélhetését. A gazdasági szakírók véleménye szerint a háziiparszerű szövés fellendítésének legfontosabb feltétele fonodák telepítése lett volna Csíkszeredában és néhány környékbeli faluban.17 Az 1902-ben Tusnádon tartott Székely Kongresszus előadói szakáganként tekintették át a régió akkori gazdasági helyzetét. Céljuk az iparfejlesztés módozatai fölötti megegyezésen, előterjesztések 10 Kolozsvári kereskedelmi 1886,179. 11 VlTOS 2003, 299. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara 1904-es jelentése szerint Csorba Samu még a 20. század első éveiben is aktív volt, pl. csíkpálfalvi asszonyok festékes szőnyegeit árusította. Marosvásárhelyi kereskedelmi1904, 70-71. 12 CsPSÁI, rendezetlen iratok 1886, 17. 13 A minisztériumi levelezésben még Pünkösty, Pünköstiy írásmód is előfordul. MÓL 1894-2-57906. 14 Vállalkozóként kellett volna működtetnie a műhelyt 8 évig, a korábban végzett és szövőszékkel ellátott 35 szövőnek munkát kellett volna biztosítania, saját fizetéséből eltartania a növendékeket, mert a nevelési alapból már nem támogatták a tanulókat és a segédoktatókat, mint korábban, a kiutalt szolgálati lakás romos állapotban volt, jövedelmének tetemes részét ennek javítására kellett fordítania. 15 Kocsis 2008,116. 16 Tivai Nagy 1891,69 17 Tivai Nagy 1891, 78-80; Székely Kongresszus 2001 (1902), 108. 317
