Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Farkas Irén: A csíki főkötő vagy csepesz
FARKAS IRÉN egy járt, s inkább a fejfedőt díszítették. Múzeumi példányainknál azonban egyetlen főkötőt sem találtunk, melynek csak egysoros csipkéje lenne, de kevésbé díszest, egyszerűbbet igen. Véleményünk szerint a főkötő díszességét a vagyoni állapot, a rendi tagozódás utóhatásaként is befolyásolta, miként a fejkendők esetében, ez a gyakorlat még sokáig tartotta magát.24 25 A polgáriasodás eredményeként, a rendi megkülönböztetések elhalványulnak. Az újabb viselet-elemzések23 legrégebbinek az Orbán Balázs által közölt26 fehér vászon alapú, díszesen hímzett főkötőt tarja, csíki csepesz két típusát ábrázolja, amely inkább díszében, mint formájában különbözik. A múzeumi tárgygyűjtemény tükrében megfigyelhetjük, hogy a csíki tarajos főkötő részei, a már ismert leírások alapján, a kontytartó rész, a fejfedő, és a taraj.27 A taraj többsoros csipkéjének megkeményítése, berakása rámán történt, sok munkát igényelt.28 A gyűjtemény megvizsgálásakor azt is észleltük, hogy a taraj készülhetett széles ripszszalag lerakásával is. E főkötőknél két szabástípust figyeltünk meg: az egyik három részből tevődik össze, a két oldalt lekerekített oldalrészeket középen hátrafutó egyenes szabású sáv fogja össze, így nincs külön illeszkedő kontytartó része, de a szabás miatt kúposabb formájú. Alul zárulhat egy kis rakott gallérral, vagy csak simán, egy szalaggal keretezve. Szabásmintája a gyímesi csángó főkötővel mutat azonosságot. A másik típus a már említett ráncolt kontytartó részből és a fejet keretező előlapból áll, amihez varródik a taraj. Az előlap egészen a fülközépig ér, jórészt takarva azt. Ennek is általában rakott gallérja van. A főkötők színe fekete, nagyobbrészt magában mintás selyem brokátanyagból, sima szaténból, ritkábban taftból vagy klottból készült. Ez minden esetben varrógépen összevarrt. Némelynek bélése vastagabb házivászon, de gyakran gépi szövésű, bolti kelme, néha viaszos vászon. A színük változó, van kockás, csíkos, fekete, de gyakori a piros színű bélés. A színe és a bélése anyagának összevarrása, beszegése, minden esetben kézi varrással történt. A gallért viszont géppel varrták a már összeállított főkötőre. Egy-egy darabon, az arcot keretező szélen, és a kontyrész illeszkedése, varrása mentén, cérnába burkolt, kemény drótmerevítőt is használtak A taraj rádolgozása szintén kézzel történt, valamint a taraj szélének levarrása, rögzítése egy szalaggal, úgyszintén a díszítőelemek, zsinórok, szalagok, csokrok, felfűzött gyöngyök rávarrása is. Ezeket a brokát, szatén szalagokat, a különböző mintára felfűzött apró gyöngyöket, valószínű boltokban készen vásárolták, és így applikálták a főkötőkre. A szakirodalom szerint „a főkötőkre való drótok, csipkék, csecsebecsék” készen kaphatóak voltak a balkáni kereskedők boltjaiban már az 1730-as években.29 Díszítés szempontjából ez utóbbi szabású főkötőkön nagy vonalakban két fajtát különböztetünk meg: az első, a fejtetőt és a kontyrészt szalagcsokorral, gyöngysorral díszíti, a második fajta, amikor a hátlapra, a kontytartó részre még egy tüll vagy csipkerészt rögzítenek a fejbúbtól a konty közepéig, ami négyszögű, de rombuszalakúra hajtogatott, vége lelóg a főkötő gallérja alá, a hátközépre. Erre került még egy-két szalagdísz, csokor. A lelógó csipke a főúri viselet finom, hosszabb fátylait idézi, előkelőbbé teszi viselőjét. Ez utóbbi fajta gyakrabban fordul elő a Fiság-völgyi viseletben (Csíkmenaság), de Felcsíkon is ismert. Néhány főkötőn, a fejtetőn, az előlapon kivarrt, vagy drótra fűzött, rátekert, textilből készült művirág-csokor van. Ezek vagy menyasszony, vagy nagyon fiatal menyecske főkötői lehettek. Pontosabb bejegyzésünk sajnos nincs róluk. Az állítás viszont, hogy az idősödő asszonynak nem illett a díszes főkötő, helyes, mert az első gyerek után, az egész asszonyi viselet leegyszerűsödött s így a díszes főkötőt is lecserélték egy24 KÓSA-SZÁNTHÓ 1979a. 58. Arra utal, hogy a katonarendek levők fehér, a jobbágyrendűek, háziszőttes, színes kockás kendőt viseltek a főkötő fölött. 25 Gazda, Haáz 1998. 26 Orbán 1868, 84. Közli GAZDA, HaáZ 1998, 33. 27 Vámszer 1977; Kosa, Szánthó 1979a. 28 Kristó é.n. 29 Flórián 1997. 300
