Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: Gyermekfolklór Kőrispatakon
P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Az első hivatalos magyarországi népszámlálás 1768-ban a faluban 619 lelket tüntet fel (307 férfi, 312 nő, 135 házban összesen 145 család lakott),9 1850-ben 1099, 1857-ben 961, 1869-ben 1111, 1880- ban 1096, 1890-ben 1200, 1900-ban 1229, 1910-ben 1313 lakosa volt, 1920-ban 1166, 1930-ban 1084, 1941-ben 1200, 1956-ban összesen 1223 (Kőrispatakon 1185, ehhez hozzá kell számítanunk a tanyákat: Barcsa 22, Csihányos 7, Nagyvölgy 9 lélekkel), 1966-ban 1051 (ebből Barcsa 15, Nagyvölgy 4), 1977-ben 851. Az 1992-es népszámláláskor pedig 729 (ebből 709 magyar, 16 cigány és 4 román), 2002-ben pedig 695 lakója volt a településnek. 2008-ban az egykori tanyák közül csupán Nagyvölgynek van egyetlen lakója. Kőrispatak lakosainak döntő többsége székely-magyar. Bár mindenki magyarul beszél, megkülönböztetünk: a.) - magyarokat (a cigány kategória antonimájaként), a lakosságnak több mint fele; b.) - ún. házicigányokat (a cigányok nagyobb része), a 19. század eleji környékbeli egyházi feljegyzésekben újparasztoknak is nevezik, tudtunkkal kb. másfél évszázada kerültek a vidékre, más környékbeli említésekből következtetve; és c.) - sátoros cigányokat, romákat. A 2002-ben végzett családlapos felmérések szerint az akkori 662 lakosból 395 (59,66 %) magyar, 250 (37,76 %) cigány, 3 román (0,45 %), 14 gyerek vegyes házasságból született (2,11 %).10 Kőrispatak és vidékének nyelvjárása A település és vidékének nyelvjárását sem lehet egyetlen meghatározó nyelvi jelenséggel jellemezni, ugyanis a Székelykeresztúr és környékére általánosan jellemző ö-zés mellett más is megfigyelhető, még ugyanazon személy beszédében is fellelhető az é-zés (megyek, teszek, veszek helyett menyek, teszek, vészek), valamint a rövid illabiális â (kaszál, kapál, magát, hagymát helyett kaszál, kapál, magát, hagymát stb.), meg az egész Székelyföldön megfigyelhető általánosabb o-zás (házakat, kapákat helyett házakot, kapákot), esetenként a diftongizálás. Kőrispatakról keletre, a Gagy patak völgyében, Csekefalván, Szentábrahámon, Magyarandrásfalván, Gagyban és Székelykeresztúron az ö-zés az uralkodó (toszok, őszök), egyes szavakban az á-zás; Kismedeséren és Firtosmartonosban az ö-zés egyfajta változata, tk. az e-zés ö-zéssel keveredik: eszök, teszök; Énlakán az irodalmi nyelv és az ö-ző nyelvjárás; Etéden az é-zés és ö-zés, Bözödön az ö-zés és az irodalmi nyelvváltozat, Bözödújfaluban az irodalmi nyelv használata jellemző. Minden környékbeli falura, így Kőrispatakra is jellemző a kisebb mértékű á-zás - az a-á kapcsolatban rövid illabiális â használata (csak bizonyos helyzetekben, pl. halál helyett halál). Az e-é megfelelésben pedig a zárt é használata figyelhető meg: hegy-hégy, szereda-széréda, vettem-véttem stb. Kőrispatakra is jellemző a záródó jellegű diftongizálás: óu, őü, éi (vóut, nyóuc, jóu, néigy, kéik stb.). Népköltészet A környék népköltészete gazdag, bár ez nem tükröződik az eddig megjelent gyűjteményekben. Kriza János dalt, balladát, Orbán Balázs mondát közölt, Vikár Béla, Mailand Oszkár, Lajtha László, Kallós Zoltán, ifj. Fodor Béla stb. gyűjtöttek a vidéken.11 Ráduly János kibédi gyűjtéséből közölt népballadákat12 és találós kérdéseket.13 Az 1980-as években végzett gyűjtés14 15 eredményeként állítható, hogy a település ma is számba jöhet, mint lehetséges gyűjtőpont. Az akkor rögzített anyagi tanúsítja, hogy csaknem minden műfaj ismert és élő, és a gyűjtő gazdag anyagot rögzíthet ma is. Megállapítható, hogy a falu fekvése, életmódja, az egy helyben tartózkodást feltételező 9 idézi DÁNOS 2001. 10 Jakab 2004,189. 11 ld. MlTRULY 1974. 12 Ráduly 1975. 13 Ráduly 1990. 14 ld. Buzogány 1991. 15 vö. P. Buzogány 2001, illetve P. Buzogány 2004. 284
