Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Vorzsák Orsolya: Az erdélyi határőrség csíkszéki elemi iskolái (1840–1847)
VORZSÁK ORSOLYA Következtetések A levéltári források elemzésének eredményeképpen megállapítható, hogy a csíki határőrezred elemi iskoláiban 1840-től 1847-ig magas arányú volt a német nyelven oktatott tantárgyak száma. Szinte minden magyar nyelvű tantárgynak megvolt a megfelelője német nyelven is. A csíki kisdiákok anyanyelvűk mellett tehát németül és latinul is tanultak írni és olvasni ebben az időszakban. Természetesen az oktatás gyakorlati megvalósulásában eltérő lehetett a német nyelvű tantárgyak hiánya, ha tekintetbe vesszük a csíkiak ellenszenvét a német nyelvtanulással kapcsolatosan,6' valamint azt, hogy a tanügyi rendeletek maradéktalan betartása manapság sem valósul meg. A statisztikák mindenesetre azt bizonyítják, hogy az Osztrák Birodalom ezen keleti szegletében is — ahol nemzetiségi szempontból homogén összetételű magyar lakosság élt - az osztrák oktatáspolitika már elemi szinttől kezdve szorgalmazta a német nyelvoktatást. A helyi adatokban és beszámolókban a bécsi oktatáspolitika másik fontos célkitűzése is tükröződik: a tanulólétszám növelése. Ezek a törekvések azonban csak hosszú távon hoztak maradandó eredményeket, hiszen a grafikákon látható, hogy a tanulólétszám évről évre szinte alig emelkedik. Ennek oka a helyi beszámolók szerint elsősorban abban keresendő, hogy a szegényebb székely családoknak túl nagy anyagi terhet rótt a vállukra gyermekeik iskoláztatása. A bécsi források ezzel ellentétben a tanulók jelentős részének távolmaradását az iskolapadtól a székelyek tanulással kapcsolatos ellenszenvével magyarázzák. Nem utolsó sorban pedig a fennmaradt iskolai beszámolóknak köszönhetően arról is képet kaphatunk, hogy a határőr státusz milyen előnyökhöz juttatta - a már ismeretes hátrányok mellett - a csíki kisiskolásokat, hiszen a német nyelvoktatás, a katonai oktatás szorgalmazása, a tanulólétszám növelésére vonatkozó erőfeszítések, a részben ingyenes oktatás és az ingyenes tankönyvek mind az osztrák felvilágosult abszolutizmus azon eszméjét szolgálták, mely szerint az iskola a haza számára hasznos alattvalókat, jó katonákat kell képezzen. 61 MOL, F 293, 1. csomó 1841. p. 239; 2. csomó p. 2.; 3. csomó p. 208.; 4. csomó p. 165- 169.; 5. csomó p. 223-227.; 6. csomó p. 159-160.; 7. csomó p. 306-307. Az utolsó, 1847-es évből hiányzik a Generalat- Summarium, csak egy összesített táblázat maradt fenn, mely feltehetően tartalmazza az ismétlő iskolák adatait is. 62 MOL, F 293, 1. csomó 1841. p. 239; 2. csomó p. 2.; 3. csomó p. 208.; 4. csomó p. 165-169.; 5. csomó p. 223-227.; 6. csomó p. 159-160.; 7. csomó p. 306-307. Az utolsó, 1847-es évből hiányzik a Generalat- Summarium, csak egy összesített táblázat maradt fenn, mely feltehetően tartalmazza az ismétlő iskolák adatait is. 63 Vö. VORZSÁK 2011, 151f. 276
