Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Vorzsák Orsolya: Az erdélyi határőrség csíkszéki elemi iskolái (1840–1847)
Al ÉRDÉL YI HA TÁR ŐRSÉG CSKSZÉKI ELEMI ISKOLÁI (1840-1847) Az erdélyi elemi oktatásra vonatkozó tanügyi előírások A Közönséges rendtartás falusi iskolák számára! (továbbiakban Rendtartás) 1784-ben jelent meg Nagyszebenben és kisebb módosításokkal érvényben maradt a 19. század közepéig. A Rendtartás Johann Ignatz Felbiger (1724-1788) sagani apát és népiskolai főigazgató módszertana alapján készült, melynek értelmében a községi iskolák felügyelete az erdélyi főkormányszék (gubernium) hatáskörébe tartozott, de az iskolaépületek építése és karbantartása a helyi lakóközösségek feladata volt. Az iskolamesterek valamely elismert erdélyi tanítóképző intézetből kerültek ki, ilyenek Brassóban, Kantán, Csíksomlyón, Udvarhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott, Fehérváron és Szilágysomlyón működtek. Az iskolamester kizárólag tanítással foglalkozhatott, a kántor pedig a hittan oktatását végezte.7 8 A felbigeri módszertan előírásai szerint megkezdődött az iskolai tankönyvek nyomtatása a nemzetiségi nyelveken. A Révai Miklós-féle magyar ábécéskönyv 1782-ben jelent meg Budán német-magyar tükörszerkezettel.9 A Rendtartás meghatározta azokat a tankönyveket, melyekből az egyes tantárgyakat oktatni kellett az elemi iskolákban, továbbá előírta, hogy télen a kilenc-tizenhárom éves tanulók, nyáron pedig a hat-kilenc éves kisiskolások látogassák az iskolát, mivel így összeegyeztethetőbb a gyermekek oktatása a családok földművelési feladataival. A nyári iskola húsvéttól Szent Mihály napjáig, a téli iskola pedig András-naptól húsvétig tartott, ezen kívül pedig a nagyobb tanulók számára kötelező volt a vasárnap délutáni ismétlő iskola látogatása.10 Az elemi iskolákat Mária Terézia idejében triviális iskoláknak, illetve nemzeti iskoláknak nevezték, ahol a tanulók az írás, olvasás, számolás és hittani ismeretek alapjait sajátíthatták el saját anyanyelvükön.11 A Habsburg Birodalom területén egy 1780-as felmérés szerint 3848 triviális iskola működött.12 Mint ahogy ez a Rendtartás bevezetőjében is olvasható, ezen intézményeknek legfőbb célja a Habsburg Birodalom számára hasznos, művelt és engedelmes alattvalók nevelése volt. „Mivel semmi sem szívügyünk annyira, mint az Isten által ránk bízott tartományoknak jóléte, és mivel szokásunk szerint ennek támogatására mindig is külön figyelmet fordítottunk, tudomásul vettük, hogy mindkét nemű ifjúság nevelése mint a legfontosabb alapja a nemzeteknek, különleges körültekintést igényel. ”13 A határőrvidék ifjúságának megfelelő képzése emellett különösképpen fontos volt a központi hatalom számára. Kitűnik ez egyrészt abból is, hogy a határőriskolák kincstári támogatással működtek, ami jobb infrastruktúrát jelentett a községi iskolákhoz viszonyítva, és többnyire ingyenes tankönyvekhez is hozzájuttatták a tanulókat. Az első erdélyi triviális iskolákat még a Rendtartás előtt 1764 és 1766 között hozták létre. A két székely határőrezred területén ebben az időszakban 154 helyiségben 6084 iskolaképes gyermeket vettek nyilvántartásba.14 Általános jelenségnek tekinthető, hogy a határőrvidékek területén alacsonyabb volt az analfabéták száma, mint a Habsburg Birodalom más területein.15 7 Allgemeine Schulordnung für die deutschen Normal-, Haupt- und Trivialschulen in sämtlichen Kaiserl. König}.. Erbländem, Wien, 1774; Közönséges Rendtartás a falusi iskolák számára, Nagyszeben, 1784, in: FazAKAS 2006,143. 8 Vö. FAZAKAS 2006, 143f. A 19. század közepét követően tanítóképzők működtek. 9 Vö. FAZAKAS 2006, 151. 10 Vö. FAZAKAS 2006, 145. 11 Vö. SZÁDECZKY 1908, 126. 12 Vö. SZÁDECZKY 1908, 150. 13 ALLGEMEINE SCHULORDNUNG 1773, 1. „Da uns nickst so sehr, als das wahre Wohl der von Gott unserer Verwaltung anvertrauten Länder am Herzen liegt, und wir auf dessen mögliche Beförderung ein beständiges Augenmerk zu richten gewohnt sind, so haben wir wahrgenommen, daß die Erziehung der Jugend, beyderley Geschlechts, als die wichtigste Grundlage der wahren Glücklichkeit der Nationen ein genaueres Einsehen allerdings erfordere. “ (A szerző fordítása.) 14 Vö. FAZAKAS 2006, 151. 15 Vö. Kovács 1988,109. 263
