Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Vorzsák Orsolya: Az erdélyi határőrség csíkszéki elemi iskolái (1840–1847)
AZ ERDÉLYI HATÁRŐRSÉG CSÍKSZÉKI ELEMI ISKOLÁI (1840-1847) Vorzsák Orsolya Az erdélyi határőrezredek német nyelvű éves iskolai jelentéseit 1840 és 1847 közötti időszakból a Magyar Országos Levéltárban őrzik.1 Csíkszék területén sajnos alig maradt fenn levéltári forrás a helyi határőriskolákról, néhány levelet, értékelést leszámítva. Jelen tanulmány a korábbi kutatási eredményekre - elsősorban Szőcs János helyi elemi oktatással kapcsolatos munkáira - alapozva tesz kísérletet Csíkszék elemi oktatási intézményeinek bemutatásra az említett időszakban. A tanulmány egy nagyobb lélegzetvételű kutatás részét képezi, mely Csíkszék területén vizsgálja az osztrák kulturális hatás nyomait a 18. század végétől a 19. század közepéig. Az erdélyi határőrség A hosszú török uralom után visszanyert osztrák területek határvonalán a 18. század közepétől megerősítették a Habsburg Birodalom határait. 1761-ben kezdődött meg az erdélyi határvonalak megerősítése.2 Az erdélyi határőrvidék (1. ábra) a Vaskaputól Erdély dél-nyugati részén át Hunyad és Alsó-Fehér megyét, a szászvárosi és szebeni székeket, a fogarasi körzetet, a Felső-Fehér megyét, a brassói körzetet, Háromszék, Udvarhely és Csík székeket, valamint a tordai, Kolozs, Doboka megyéket, a Besztercéhez tartozó radnai völgyet foglalta magába és északon a bukovinai határnál végződött. Ezen kívül ide tartoztak még az Aranyosszék területén szórványosan elhelyezkedő székely huszárezred települései is.3 Az erdélyi határvidék területe az öt ezred szerint tagolódott, ahol a határőr családok az ún. provincialistákkal (azaz civilekkel) vegyesen laktak.4 Az Első Oláh5 Gyalogos Határőrezred területe volt a legnagyobb, magába foglalta Hunyad és Fehér megyéket, a szászvárosi és nagyszebeni székeket, valamint a fogarasi és brassói körzetet is. A Második Oláh Gyalogos Határőrezred ezzel szemben a legkisebb volt, Kolozs, Doboka megyéket és a Besztercéhez tartozó radnai körzetet foglalta magába. Az Első Székely Gyalogos Határőrezredet Csíkszék területén állították fel, ide tartozott a gyergyói és kászoni fiúszék is. A Második Székely Gyalogos Határőrezred Háromszék területén és az Udvarhelyhez tartozó Bardóc fiúszék területén működött. A Székely Huszárezred mindkét székely gyalogezred, illetve az első oláh ezred területén szétszórtan helyezkedett el, de ide tartoztak még egyes hunyadi, alsó-fehér megyei, tordai és aranyosszéki helyiségek is. 1 Magyar Országos Levéltár (MÓL), Erdélyi Kormányhatósági Levéltárak, Levéltárat nem alkotó fondok és állagok, Az erdélyi országos közigazgatási hatóságok levéltárainak cumulus anyaga, F 293 A határőrség iskoláinak működéséről készült kimutatások és összefoglaló jelentések (1840-1847). 2 Vö. Benigni von Mildenberg 1834, VII. 3 Vö. Benigni von Mildenberg 1834,13. 4 Vö. Benigni von Mildenberg 1834,14f. 5 1848-ig a források az oláh megnevezést használják a mai román megjelölés megfelelőjeként. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII. (2012), p. 261-280 261
