Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Muckenhaupt Erzsébet: Anton Koberger kiadói kötései a csíksomlyói ferencesek könyvtárának ősnyomtatvány-gyűjteményében
Ugyancsak magyar ferences kézen volt még a 16. században Laskai Osvát magyarországi obszerváns ferences Biga salutisa.. Göngyösi 1563-ban Szakolcán működött. Az 1570-es években Csíksomlyón, majd 1583-ban Gyöngyösön volt gvárdián. Laskai prédikációit 1570-ben valószínűleg éppen Csíksomlyón használta. További öt kötetét a gyöngyösi ferencesek könyvtára őrzi.83 Nicolaus de Lyra Postillájának egyetlen név szerint ismert olvasója Somlyai Miklós testvér, a 17. századi jeles erdélyi ferencesek egyike.84 Fráter Miklós életútja viszonylag jól ismert. 1600 körül született Csíksomlyón. 1615-ben lépett be a rendbe, 1626 és 1627 között Szegeden hitszónok. A magyarországi salvatorianus provinciától részben önállósult erdélyi stefanita őrség ügyeinek intézésében egész életútján át tevékenyen részt vett. Háromszor volt Csíksomlyón gvárdián (1629-1640, 1644-1648, 1659-1661), közben az erdélyi kusztódia vikáriusa, majd definitora. A moldvai missziós területen is működött. 1661. október 21-én ölték meg a Csíkot feldúló tatárok. Könyvszerető, zenei műveltséggel rendelkező ferences volt. A csíksomlyói könyvtárban további 18 kötetéről tudunk.85 Nem kizárt, hogy éppen ő szerezte meg a postillákat a csíki konvent számára. Petrus Berchorius papi kézikönyve a 17. század derekán a katolikus egyházat és az iskolák alapítását pártoló háromszéki Apor család egyik tagjának, Altorjai Apor András tulajdonában volt. 1650-ben Gyergyai János háromszéki esperesnek adományozza a könyvet. A Berchorius-kötet korábbi, 1594. évi tulajdonosát, S. Laurentius Theodorust egyelőre nem tudjuk régióhoz kötni, valószínűleg világi könyvgyűjtő volt. 1944-1948 között, megóvás céljából a ferencesek az ismertetett ősnyomtatványokat további 114 könyvvel együtt a Somlyói kolostor falába rejtették el, majd az 1985. évi kibontás nyomán, a restaurálás után, a Csíki Székely Múzeum gyűjteményébe kerültek.86 ANTON KOBERGER KIADÓI KÖTÉSEI A CSÍKSOMLYÓI FERENCESEK... ÁBEL Benedek 2000 BMC C CsSZM RMK-KAT Irodalom Ábel Jenő jegyzetei a csíksomlyói rendház könyvtárában. Kézirat a MTAK-ban, jelzete Mss 335/6. Benedek, Fidél, Fráter Miklós, IN Csíksomlyó (Tanulmányok), Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Sas Péter, Előszó P. Benedek Domokos OFM provinciális, A kísérőtanulmányt írta P. Pap Leonárd OFM, Kolozsvár, 51-103. (Szent Bonaventúra-Uj sorozat 22.) Catalogue of books printed in the XVth century now in the British Museum, Lithographic reprint, Pts I-X Facsimiles, Pts I—III, London 1963-1971. Copinger, Walter Arthur, Supplement to Hain's Repertorium hihliographicum, P. 1-2, London, 1895-1902. Muckenhaupt, Erzsébet, A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”83 Karácsonyi 1923-1924,1/422,11/27,62,155; Soltész 1967,125; Muckenhaupt 1999,41. 84 Ábel 10. 85 Kortársa, Kájoni János szerint „sok... dicziretre és örök emlékezetre méltó dolgokat cselekedett, igen buzgó és imádságos férfiú volt, akinek áldott az örök emlékezete”. 18. századi rendtársa, Losteiner Leonárd „feddhetetlen férfiúnak” nevezi és „a legbuzgóbb Miklós” névvel is említi. Elnyerte a „pater custodiae” megtisztelő címet is. Mint csíksomlyói gvárdián restauráltatta a templomot és a kolostort, készíttetett egy nagy oltárt, amelyet „megíratott Szebeni Dániel fmum képíróval”. Brassóban egy kis hordozható orgonát vásárolt, Krakkóból „egy szép Positivumot” hozatott Brassai Erhard orgonistával, majd 1659-ben szintén Brassóban megszerezte a nagy orgonát, amelynek vásárlási körülményeit Kájoni örökítette meg. (KÁJONI 1684, ff. 67v-68r. - Könyvtáráról: MUCKENHAUPT 1999, 42. - Életrajzi adatait összefoglalta BENEDEK 2000, 51-103.) 86 Muckenhaupt 1999,27-36. 245
