Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Medgyesy S. Norbert: Ismeretlen színi előadás Csíksomlyón az utolsó ítéletről – a Mundis REdargutus-dráma periochája és magyar nyelvű szakaszai (1742)
MEDGYESYS. NORBERT Összefüggés más csíksomlyói misztériumdrámákkal A csíksomlyói drámahagyományból az utolsó ítélet témakörében eddig az 1725. március 30-án, nagypénteken színre vitt Actio antiqua satis sine initio című előadást ismerte a kutatás.47 A misztériumdráma és a moralitás műfaj sajátosságait ötvöző színjáték szövegét és más csíksomlyói drámaszövegekkel való kapcsolatát Nagy Szilvia vizsgálta szakdolgozatában, doktori disszertációjában és több tanulmányában.48 A darab típusa, cselekménye egyértelműen a késő középkori német Weltgerichtsspiel műfajjal rokon.49 Ahhoz, hogy az ismeretlen szerző tollából született 1725-ös, terjedelmes színdarabot összevethessük Potyó Bonaventura 1742-ben színre vitt utolsóítélet-játékával, tekintsük át a korábbi actio cselekményét: az 1725-ös csíksomlyói végítélet-játék rögtön a 2. jelenettel kezdődik, amely Aristippus, Epulo és Ephebus 1-4. vitájával indul. Epulo nyíltan a katolikus egyház tanítása ellen szól. Majd Aristippus lakomára érkezik Epicuriushoz, de senkit sem talál barátjánál. A szolgák a házigazda keresésére indulnak. Megérkező barátai elmondják Aristippusnak, hogy Epicurius egy koponyát invitált mulatozni, de váratlanul a halál állított be a mulatozók közé, és magával vitte a meggondolatlan ifjút.50 51 Epulo ekkor elsorolja Epicurius súlyos vétkeit. Amicus 1-3. (Barátok) Isten és a teremtés létezése mellett foglalnak állást, majd az Incredulus (Hitetlen) szavai zárják a jelenetet, aki tagadja Isten létezését, és inkább a földet választja a mennyország helyett. A 3. jelenetet ugyancsak kihagyta a színjáték másolója. A következő (4.) jelenet során az elhunyt Epicurius lelke (Anima) és teste (Corpus) egymást vádolják bűneikért a pokol kínjai közepette. A kemény hangú és keserves diskurzus a középkori certamen műfajára emlékeztet, annak késői, barokk megnyilvánulása lehet. A jelenet végén megérkeznek a Diabolusok, akik elől Anima menekülvén Krisztushoz könyörög, hogy irgalmazzon neki. Anima - hasonlóan a passiójátékok Júdás-siral- maihoz31 - elátkozza fogantatása, születése, megcsalatása, bujálkodása és világi élete minden pillanatát. Az 5. és 6. jelenetet ugyancsak kihagyta a másoló a kéziratból, vagy a kötés során nem maradt fenn ez a szakasz. A 7. szcéna elején Discipulus 1-5. (Krisztus öt tanítványa) lép színre, akik dicsérik Jézust, és az Ószövetségből igazolják a Messiás eljövetelének szükségességét és a Megváltó hatalmát. Ekkor jelenik meg az apokalipszis két ószövetségi alakja: Enoch és Elyas, azaz Illés próféta. A keresztény hagyományból érthető az ő fellépésük az utolsó ítéletről szóló drámában, hiszen Énoch, Káin fia volt (Tér 4, 17-24), aki Illés prófétával együtt a végidő jelképe.52 A csíki dráma 7. jelenetében Enoch kemény szavakkal marasztalja el a zsidó népet, mert lábbal tapossák a törvényt, nem nyitottak a jóra, és nem ismerték fel Krisztusban a Messiást. Énoch óvja az emberiséget és a hamis prófétákat az álmessiástól, és kéri őket, hogy tartsanak bűnbánatot, és ennek jeleként öltözzenek szőrruhába. Elyas hivatkozik Dániel próféta jövendölésére: most telt el a 69. évhét, tehát elközelgett a világ vége. Elyas megjövendöli, hogy a végidőkben pásztor nélkül marad a nyáj, és figyelmezteti a Discipulusokat, hogy ne higgyenek az Antikrisztusnak. Erre Enoch az Antikrisztusról jövendöl, aki majd sok csudát tesz az ördögnek nevében és nincsen lelkiismerete. Válaszában Elyas bibliai helyekre hivatkozik. Ekkor hirtelen megjelenik az Antikrisztus, aki messiásnak tetteti magát. Enoch és Elyas szembeszáll vele, de az Antikrisztus elfogatja, megkínoztatja, és pokolra akarja vettetni az igaz prófétákat. Ezután Angelus Primus lép a színpadra két láncra vert ördöggel, majd pedig az Antikrisztust vetteti pokolra. A 8. jelentben az Angelusok a Discipulusok (Tanítványok) párbeszéde zajlik, amely szinte egy teológiai vita az igaz es 47 Kritikai kiadása Játék az utolsó ítéletről címmel: FERENCES ISKOLADRÁMÁK I. 2009, 219-290. 48 Nagy SZ. 1999; 2003, 43-50; 2010a; 2010b, 425-478; 2011,1. kötet, 82-100. 49 Összefoglaló elemzés és további irodalom e műfajról: Weltgerichtsspiele és további utalásai. In: DlE Deutsche Literatur..., 833-837. 50 A koponya-halál-szimbólum a barokk prédikációirodalomban is feltűnik: MARTI 2007, 210-214. 51 Bővebben lásd: Medgyesy 2009a, 133-140. 52 Bővebben: BÁLINT 1998, III., 75. (Július 20: Szent Illés napja.) 226
