Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Medgyesy S. Norbert: Ismeretlen színi előadás Csíksomlyón az utolsó ítéletről – a Mundis REdargutus-dráma periochája és magyar nyelvű szakaszai (1742)
MEDG YES Y S. NORBER T Chorus Genij deplorant animas damnatas, Laeti de salvatis. >20 Scena 5. Rhadamanthus refert morti, judicium, jam/ terminatum,/ et ex tot Mortalium/ millibus vix unum alterum coelo desti/natum; reliquos omnes ad dura tar/tara praecipitatos. Chorus Genij deplorant animas damnatas, laeti de salvatis. Scena 6. Andropater ablegat Genios ad Dignum/ in Demortui locum Pastorem perqui/rendűm. Scena 7. Geij, Pastorem Summam industriam perqui/situm, et tandem exteris in Regnis/ adinventum adducunt, ac quiesentant/ Andropatro, qui recitatas a Genijs/ Praesentati Virtutes admiratus, eun/dem in Defuncti locum, Pastorem constituit. Chorus Genij applaudunt Novo Pastori et foe/lix ad diuturnum Regimen apprecantur. Epilógus Repetit meritum rei et hortatur Auditores/ ad Vigilandum, ad Deo vivendum: et ad/ bene precandum Novo Pastori. Et haec omnia ad Salutarem Mor/tis, ac Judicij timorem incutiendam.21 22 A darab műfaját az Argumentum comediaként jelöli, amely érthető: hiszen a végén a Jó Pásztor, azaz Krisztus győzedelmeskedik, és a négy igaz ember elnyeri jutalmát, az örök boldogságot. A dráma Argumentuma a János-evangélium egy sorát 0n 16,8) adja meg az előadás mottójaként: „Amikor eljön, vádlón bizonyítja majd a világnak a bűnt, az igazságot és az ítéletet.” Az előadás cselekményét így foglalja össze az Argumentum: Mundus (Világ) és hívei táncolnak, a rossz utat választják, amikor megjelenik Mors, aki az összes szembejövő halandót {Mortales), igazakat és gonoszokat egyaránt megöli. Akik ezzel az erőszakos halállal haltak, a legigazságosabb Bíró, Rhadamantus elvonszolja a törvényszolgáltatás elé, és vagy mennyei üdvösségre, vagy pokolra ítéli őket. Végül a saját juhaklának enyhítésére megérkezik a meghaltakért az Új Pásztor, és az utolsó órát virrasztva várókat {Vigilantes)12 így biztatja: „Az Úr megkönyörül Sionon. ” (Zk 1,17) Az Argumentum második bekezdése az antik nevek alkalmazását magyarázza meg: Rhadamantus neve az Új Pásztor {Pastor Novus) rendelkezése szerint valójában az Andropater, azaz az Atyaisten neve, aki a méltatlan Pásztort Rhadamantus által megítélteti, és Új Pásztort állít a helyére. „A 6. és 7. jelenetben tehát a Rhadamantus névnél olvasd Andropatert. ” A darab Periochája és címe szerint az előadás főhőse a megcáfolt és részben megvigasztalt Világ {Mundus), akit a darab elején, tánc közben két út elé állítanak: el kell döntenie, hogy vagy a Testtel {Card) vagy a Lélekkel {Spiritus) tart tovább. A Halál {Mors) az ő követeit {Famuli), a Párkákat 20 Chorus Genij deplorant animas damnatas, Laeti de salvatis: ezt a szöveget áthúzta a másoló, hiszen a Scena 5. után újra olvasható. 21 POTYÓ 1742, 16. 22 Jézus Krisztusnak a virrasztásra való felhívása és ezzel együtt az utolsó ítéletre való utalása olvasható: Mt 24, 37-44; a tíz szűzről szóló példabeszédben: Mt 25, 1-13. 220
