Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Ladó Ágota: Csík vármegye új székháza
CSÍK VÁRMEG YE ÚJ SZÉKHÁZA az arra építendő vármegyeházat is. Miután ez megtörtént, létrejött „azon nevezetes okmány, mely szerint Csikmegyének 70000frt. kölcsön követelése Csikmegye székhazára jelzálogilag hekebleztetett. ”27 A telekcsere körüli bonyodalmak mellett az építési költségek fedezéséhez szükséges 70000 forint megszerzése is sokáig késleltette az építkezés megkezdését, holott az óhajtott összeg eltörpül a 220000 forintos költséget is meghaladó veszprémi (1885-1887) és nyíregyházi (1891-1892) vármegyeház-építések mellett.28 Időközben Hám Ignác az építkezés mihamarabbi megkezdésének érdekében 1884 szeptemberében felhívta a megyei elöljárók figyelmét, hogy a szükséges faanyag beszerzése nem tűr halasztást, és a munkálatok csak akkor kezdődhetnek el 1885 tavaszán, ha a vállalkozónak elegendő télen vágott fát tudnak a rendelkezésére bocsátani. A terméskő beszerzését is szintén a közelgő téli hónapokban látta célszerűnek, és idejében számolt azzal is, hogy Csíkban nincsenek nagyobb téglagyárak, ezért kikötötte, hogy a megye vezetősége szólítsa fel az iparosokat a téglák elkészítésére, és alku útján vagy szerződésileg biztosítsa megfelelő téglamennyiség beszerzését. A mérnök tapasztalata szerint az asztalosmunkához alkalmas anyagban sem bővelkedett a megye, ezért „a deszka anyag szintén eleve válna beszerzendő és a kész asztalos munkák - mint ablakok és ajtók elsőbb rangú asztalosoktól volnának bevásárlandók. ”29 Hám Ignác szükségesnek tartotta továbbá, hogy a mészégetők kötelező nyilatkozatot adjanak arról, hogy mennyi meszet és milyen árban tudnának 1885 májusának végéig a vármegyeház építésének céljából beszállítani, végül pedig azt javasolta, hogy a fát, a terméskövet és a téglát beszerzési áron adják át a vállalkozónak, a többi anyag esetében meg egy árjegyzék összeállítását látta szükségesnek, hogy annak alapján a kivitelező idejében eszközölhesse a megrendeléseket.30 A törvényhatóság azonnal elfogadta a mérnök javaslatait, tekintettel arra, hogy „ezen intézkedések megtétele által a munka gyors keresztülvitele, másrészről pedig az anyag jósága által az épület szilárdsága válna biztosítva. ”31 Az építőanyagokra vonatkozó javaslatok mellett még az 1884. augusztus 30-án tartott rendkívüli közgyűlésen elfogadásra került egy építési tervvázlat is, mely Hám Ignác kir. mérnök utólagos módosításait is tartalmazta. Ezek szerint az épület hátsó traktusának hátrább tolásával, az udvar kisebbítésével néhány szoba és terem méretének növelésére nyílt lehetőség.'2 A további részlettervezeteket és a műszaki munkálatok költségvetését - melyeket szintén Hám Ignác készített el - a törvényhatóság 1885. június 30-án, a Belügyminisztérium pedig augusztus 6-án elfogadta, így 1885. október 1-jére végre kitűzhették a versenytárgyalást.33 A versenytárgyalás A Belügyminisztérium 1885. augusztus 6-i leiratában a pincehelyiségek kibővítését ajánlotta, ezt a törvényhatóság el is fogadta, de mivel új tervvázlatok készítésére már nem volt elegendő idő, a versenytárgyaláson részt venni kívánó vállalkozóknak ezt a körülményt külön figyelembe kellett venniük. Az 1885. október 1-jére kitűzött versenytárgyaláson megjelent Kolozsvárról Horváth27 CsLvT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 24 (1888. évi határozati jegyzőkönyv, 1888. február 4-i díszgyűlés), 6. 28 Császár 1995,111-112. 29 Hám Ignác kir. mérnöknek a megyeház építésének gyorsítása érdekében beadott javaslatából. CsLVT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 20 (1884. évi határozati jegyzőkönyv), 139. 30 CsLvT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 20 (1884. évi határozati jegyzőkönyv), 139. 31 CsLvT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 20 (1884. évi határozati jegyzőkönyv), 140. 32 CsLvT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 20 (1884. évi határozati jegyzőkönyv, 1884. augusztus 30-ai ülés), 137. 33 CSLVT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 24 (1888. évi határozati jegyzőkönyv, 1888. február 4-i díszgyűlés), 6. 205
