Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Ladó Ágota: Csík vármegye új székháza
CSÍK VÁRMEGYE ÚJ SZÉKHÁZA Ladó Ágota „...legyen e ház a szeretetnek felszentelt csarnoka, a testvéri szeretetnek, az igazságnak a kölcsönös türelmességnek és a haza szeretetnek szentelt csarnoka; legyen templom, hová csak megtisztult érzelmekkel szabad belépni, s ki e terem küszöbét átlépi, hadjon kívül minden rokon és ellenszenvet s az egy igazságot tartsa szemelőtt, kövesse lelke meggyőződését; és legyen e ház a mi erős várunk, az ország, a magyarság végvára.1,1 Az új vármegyeház építéstörténete A telekcsere Miután 1872. január 1-jén a törvénykezésnek azon ága, mely az igazságügy-miniszteri ügykörhöz tartozott, Csíkszeredába költözött, illetve a vármegyék területét szabályozó 1876. évi 33. törvénycikkely Csík megye székhelyéül is Szereda várost jelölte ki, a központi intézmények Csíksomlyóról mind ide költöztek. E történelmi eseményt követően az új vármegyeház építésének közvetlen előzménye és feltétele az a telekcsere volt, melynek során a honvédség birtokai a megye tulajdonába kerültek. E csere bonyolult menetét a vármegyeház avatási ünnepségén elhangzott alispáni köszöntőbeszédből ismerhetjük meg igazán.1 2 3 A telekcsere ügyét azért tartjuk bemutatásra érdemesnek, mert ezen események menete mutatja egy ilyen nagy horderejű középítkezés körülményeit, illetve jól érzékelteti a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát. A királyi járásbíróság, a telekkönyvi hatóság és a királyi ügyészség még 1875-ben beköltözött a Csíkszeredái várkastély törvénykezési célokra kijelölt délnyugati részébe, „s ezek tapasztalata, a falak vastagsága, s emiatt a szobák sötétsége s általában a várkastélynak irodai használatra czélszerütlen beosztása" készítette elő és érlelte meg egy új megyeház „szükségének és építésének eszméjét"? Bár a helyzet tarthatatlansága korán egyértelművé vált, mégis csak 1877 júliusában született meg az elhatározás, hogy „a várkastély cseréltessék el a honvédség által birt külső épületekkel”.4 Az elhatározást azonban rövidesen tettek is követték: 1877. október 25-én Vájná Tamás törvényszéki elnök e célból hivatalosan is megkereste a zászlóalj parancsnokságát, melynek felterjesztésére a Honvédelmi Minisztérium Mangesius Frigyes ezredest és Laczkovits Alajos alhadbiztost küldte ki a tárgyalások 1 Mikó Bálint főispán köszöntőbeszédének részlete, mely az új vármegyeház avatási ünnepségén hangzott el. CsLvt, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 24 (1888. évi határozati jegyzőkönyv, 1888. február 4-i díszgyűlés), 3. 2 CsLVT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 24 (1888. évi határozati jegyzőkönyv, 1888. február 4-i díszgyűlés), 3-6. 3 CsLVT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 24 (1888. évi határozati jegyzőkönyv, 1888. február 4-i díszgyűlés), 4. 4 CsLVT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 24 (1888. évi határozati jegyzőkönyv, 1888. február 4-i díszgyűlés), 4. (Megj.: a szóban forgó „külső épületek” a várral szemben álltak.) A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII. (2012), p. 201-216 201
