Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához (II.)
PUSKÁS JÓZSEF meg (10. tábla/12). Valószínűnek tartjuk, hogy a díszítés hasonló az Alvincen66 vagy a Gidófalván67 előkerült edényeken látható motívumokhoz. 3.2. Fültöredék. Anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete szürkére égett, érdes tapintású. A felső részén egy gomb-szerű bütyköt alakítottak ki (10. tábla/5). Hasonló fülekkel találkozunk a szászsebesi (Sebeş),68 a mezőerkedi (Archiud)69 lelőhelyeken, amelyek gyakran magasított, két füllel ellátott edényeken jelennek meg és a Noua-kultúra egyik meghatározó elemének tekinthetők. A továbbiakban bemutatott tárgyak nem köthetők kultúrához, általánosan elterjedtek voltak a bronzkor folyamán és nem csak egy adott területen használták őket. 1. Agyagnehezék Csonkagúla alakú nehezék, alsó része hiányzik. Anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete érdes tapintású. Az egyik oldalán, átlyukasztották, a középponttól a furat más irányba kanyarodik (6. tábla/7). A középső bronzkori lelőhelyek anyagában is ismert tárgyak a Boroffka féle TT13c vagy d típusba sorolható. Az ásatások során hasonló tárgyak kerültek elő Kisderzsidáról (Derşida),70 Celnáról (Ţelna) és Déváról (Deva).71 2. Kőeszközök 2.1. Kőbalta töredék Nyéllyukkal ellátott, csiszolt, csonka kúp alakú felső résszel rendelkező kőbalta töredéke. A balta alakjáról, töredezettsége miatt, nem rendelkezünk pontosabb információkkal (9. tábla/2). A balta „fokán” jól kivehetők a használati nyomok.72 2.2. Görbe kőkések (?) - Krummesser Homok- vagy egyéb (kvarc?) kőből készült tárgyak, amelyek „belső”, homorú oldalát csiszolással tették élessé (9. tábla/5-7). Ezek a tárgyak nem köthetők kultúrákhoz,73 sőt az egész bronzkor időszakát lefedik,74 így kronológiai értékkel sem bírnak. Hasonló tárgyak ismertek a kora bronzkori Schneckenberg,75 a középső bronzkori Wietenberg76 és Monteoru,77 valamint a késő bronzkori Noua kultúrákból.78 79 5. Szentkatolna- Városi út jobb oldala 1.77 Kézdivásárhely DK-i végében, a DJ 121 műút bal oldalán található egy szennyvíztisztító létesítmény, amely egy terasz alján épült. Az út és a létesítmény közti területet Városi út jobb oldalának hívják. A földmunkák során sok, azonban töredezett késő bronzkori (Noua kultúra?) kerámia került elő (1. tábla/5).80 66 ANDRIŢOIU 1992, 220, Pl. 52/ 8, 221, Pl. 53/3. 67 SZÉKELY Z. 1978, 36, Fig. 4/1. 68 ANDRIŢOIU 1992, 220, Pl. 52/ 9. 69 MarinESCU 1986, 50, Fig. 4/4. 70 CHIDIOŞAN 1980, Pl. 38/4. 71 ANDRIŢOIU 1992, 45. További analógiákért lásd BOROFFKA 1994, 177. 72 A „rongálás” egyértelműen a használat és nem a földmunkák során keletkezett, mert a tárgy más felületei nem mutatnak hasonló nyomokat. 73 Boroffka 1994,218. 74 Florescu M. 1966, 57. 75 PROX 1941, Tafel XXIX/1-6. 76 Boroffka 1994, Taf. 76/8; Taf. 117/1. 77 Florescu M. 1964,115; Florescu M., Buzdugan 1972,152, Fig. 39. 78 Florescu A. 1964,158 skk. 79 A Feketeügy és a Kászon patak teraszát az országúiig nevezik így, Kézdivásárhely és Szentkatolna között. Mivel a dűlőben több lelőhely is ismert, ezeket római számokkal jelöltük. 80 Az előkerült kerámia alapján nem sikerült egyértelmű analógiákat találni az anyag töredezettsége miatt, de az edények anyaga, égetése, kialakítása a késő bronzkori datálás mellett szól. 122
