Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)

Régészet - Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához (II.)

4.3. Oldaltöredék. Anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete simított. A töredék felső részén ferde kanelúrák (Boroffka VA11), azokon félköríves formát alkotó beszúrkodások figyelhetők meg (8. tábla/4).

4.4. Oldaltöredék. Anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete érdes tapintású. Kívül „szarvszerű” tapasztott díszítés figyelhető meg (8. tábla/7). Hasonló (?) leletek kerültek elő Brassóból (Braşov).57

4.3. Oldaltöredék. Anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete simított. A díszítés bekarcolt vonalakból áll, amely nagy valószínűséggel ún. „futó kutyákat” {laufender Hund) alkot (Boroffka VD30). Párhuzamot legközelebb Barótról (Baraolt) ismerünk.58 (9. tábla/2).

4.6. Oldaltöredék. Anyaga finom szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete simított, törésfelülete rétegződést mutat. Kívül sűrű beszúrkodásokkal kialakított függő háromszög figyelhető meg, amelyet kör alakú beszúrkodásokkal töltöttek ki. A díszítés alapján feltételezzük, hogy a töredék egy, a Costişa kultúrába sorolható edényből származik és import tárgyként került az egykori településre.59 Hasonló motívumokkal találkozunk a csíkpálfalvi (Păuleni)60 vagy a moldvai Poduri61 és Bogdăneşti62 lelőhelyeken (9. tábla/4).

Noua kultúra

1. Fazekak

A fazekak csoportját a kultúrára jellemző, zsákszerű edények alkotják. Egyenes vagy lekerekített peremmel látták el, anyaguk apró vagy nagy szemcséjű homokkal soványított agyag. Égetésük oxidáns vagy reduktáns környezetben történt, törésprofiljuk gyakran rétegződést mutat. Felületük érdes tapintású. A díszítés szegényes, általában a perem közelében egy borda húzódik (10. tábla/4, 8), amelyet néha benyomkodásokkal láttak el (10. tábla/9, 11). Megtalálhatók a bordán (10. tábla/2) vagy a borda alatt (10. tábla/1) kialakított bütykök is. A fazekakon néha fület alakítottak ki (10. tábla/3). Hasonló edényekkel és díszítőelemekkel találkozunk a szászsebesi (Sebeş) vagy az alvinci (Vinţu de Jos),63 a truşeştii, a gârbovăţi és a doinai64 lelőhelyeken.

2. Tálak

Az előkerült tálak töredékei alapján elmondható, hogy a perem kialakítása egyenes, vagy befele csapott, ívelt falú, apró szemcséjű homokkal soványított agyagból készült, néha simított felületű edények. A díszítés, akárcsak a fazekak esetében szegényes: közel a peremhez az edény falából kihúzott (10. tábla/6), vagy benyomkodásokkal díszített, tapasztott bordák figyelhetők meg (10. tábla/7). Egy esetben az edény falára bordadísz helyett egy bütyköt tapasztottak (10. tábla/10).

3. Díszített töredékek

3.1. Csésze (?) oldaltöredéke.65 Anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete feketére égett, simított. A töredék felső részén egy vízszintes, alatta három ferde kanelúra figyelhető

__________ADATOK KOVÁSZNA MEGYE RÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ (II.)

57 Boroffka 1994, Taf. 16/5-6.

58 SZÉKELY Zs. 1999, 45, Planşa II./l.

59 Ezt bizonyítja továbbá, hogy a területen (eddig) nem került elő a Costişa kultúrát képviselő edényforma, így szerintünk kizárható egy annak tulajdonítható település réteg.

60 Cavruc, DUMITROAIA 2001, Planşa 67/5-6, Planşa 68/3, 7-8. A csíkpálfalvi leleteket a korábbi szak- irodalom a Ciomortan kultúrába sorolta, az újabb kutatások azonban egyre jobban hajlanak afele, hogy az említett „kultúra” a Costişa műveltség egy helyi változata. Lásd pl.: POPA 2005, 125 skk., VULPE 2001, 9-12.

61 Cavruc, DUMITROAIA 2001, Planşa 32/2, Planşa 33/1, Planşa 34/1-2.

62 Florescu M. 1966, 61, Fig. 12/2-3, 6. A szerző a leletanyagot a Monteoru kultúra Ic3 kerámiájának tulajdonítja, azonban egyértelműen Costişa töredékekkel állunk szemben.

63 ANDRIŢOIU 1992, 220, Pl. 52/ 1, 3-4, 10.

64 FLORESCU A. 1964, 149, Fig. 2/3, 8; 151, Fig. 3/1; 166, Fig. 14/2-3, 6.

65 Egyes kutatók szerint a Noua kultúra népessége csak a csészéket díszítette kanelúrákkal: FLORESCU A. 1964,

156.

121