Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához (II.)
PUSKÁS JÓZSEF A tárolóedény belső peremátmérője 35 cm, a külső 42 cm. Anyaga apró szemcséjű, kavicsos homokkal soványított agyag. Égetése oxigéndús környezetben történt, törésfelülete rétegződést mutat. Külső felületét egy vékony, sötétszürke réteggel vonták be, belső felületén jól megfigyelhetők a korongozás nyomai. Díszítés a peremen, valamint az edény vállán található. A perem díszítését egy ötsoros vonalköteg alkotja. A vállrészen három négysoros vonalköteg alatt egy háromsoros egyenes vonalköteg fut körbe. Az edény azon része, amely kelet fele volt málékonnyá, felülete exfoliálódottá vált. A tárolóedény pereménél fekvő oldaltöredék anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag. Külső és belső felülete szürke, törésprofilja barna, halvány rétegződést mutat. Díszítése ugyancsak vonalkötegekből áll. Kézdialbisból már korábban is kerültek elő népvándorlás kori leletek, azonban ezt töredékes kerámia jellemezte.5 2. Kézdivásárhely-Fehérmartok felett A Kézdivásárhelyről Kézdiszentlélek fele haladó DN 11B műútról (Ady Endre utca) balra fordul a Fehérmartok nevű utca, amely a helyi szemétlerakóhoz vezet. Ettől jobbra egy terasz emelkedik, amely egészen Torjáig húzódik. A szemétdombtól északra már kerülnek elő kerámiatöredékek,6 sűrűbben azonban ettől észak-nyugatra jelentkeznek, kb. 700 m-re, ahol lőgyakorlatokra kiképezett terepen egy magas betonfal húzódik. A dűlő neve Fehérmartok felett. Az erodálódott terasz falában egy kb. 40 cm vastag kultúrréteg figyelhető meg, amelyből számos késő réz- és népvándorlás kori kerámia, illetve egy csontfésű került elő (1. tábla/2). Coţofeni kultúra7 Tál perem- és fazék (?) oldaltöredéke. A tál lekerekített peremű, finom szemcséjű homokkal soványított agyagból készült, vöröses-szürkére égetett, felülete kívül-belül simított. Díszítetlen (3. tábla/1). Az oldaltöredék anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, kívül érdes tapintású, vöröses-barna, belül simított, szürke. Külső felületén kb. 1,3 cm hosszú, függőleges benyomkodások vannak, amelyekhez hasonlót pl. az árkosi (Arcuş)8 vagy a fiatfalvi (Filiaş)9 leletanyagban találunk (3. tábla/2). Marosszentanna-Csernyahov kultúra 1. Fazekak Két töredéket sikerült ebbe a csoportba sorolni: egy kézzel készült és egy korongozott fazék töredékét. A kézzel készült edény anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete durva tapintású. Pereme lekerekített, enyhén kihajló szájú. Díszítetlen (3. tábla/3). Analógiákat találunk a csíkjenőfalvi (Ineu) és a csíkszentmihályi (Mihailem),10 a mihălăşenii temető,11 valamint a sepsiszentgyörgyi (Sfántu-Gheorghe) leletanyagokban.12 A gyorskorongon készült edény (fazék vagy kancsó) töredéke lekerekített peremű, csapott vállú, valószínűleg bitronkonikus kialakítású lehetett. Anyaga finom szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete kívül-belül szürke, törésprofilja világosbarna. Díszítetlen (3. tábla/4). Hasonló kialakítású edényekkel és töredékekkel 5 SZÉKELY Zs. 2004, nr. 20; SZÉKELY Zs. 2007a; SZÉKELY Zs. 2007b, 92-93. A két lelőhely közelsége miatt úgy véljük, hogy a leletanyag egy és ugyanazon népvándorlás kori településhez tartozik. 6 Itt sikerült egy, valószínűleg neolit kerámiát azonosítani, azonban töredezettsége és jellegtelen volta miatt nem állt szándékunkban részletesen kitérni rá. 7 Az előkerült késő rézkori kerámia a kultúrrétegből származik! 8 MÉDER 2004, 50, Planşa IX/15. 9 SZTÁNCSUJ ET AL. 2009, 33, 6. Kép/4, 8. 10 Botár 2011, 28, 4. Tábla/5, 36, 12. Tábla/5. 11 ŞOVAN 2009, Planşa 22/M 35/4. 12 SZÉKELY Z. 1969, 36, Planşa XVI/2. 116
