Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Botár István: A csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony plébániatemplom régészeti kutatása (2011–2012)
A CSÍKKARCFALVI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIATEMPLOM RÉGÉSZETI KUTATÁSA (2011-2012) Botár István Csíkkarcfalva (rom.: Cârţa) Erdély keleti szélén, Hargita-megyében, a Csíki-medence északi felén, az Olt jobb oldalán fekszik Csíkkarcfalva és Csíkjenőfalva között egy keletre előugró sziklás csúcson (1. kép). A helynevet - Kére előtagot feltételezve - személynévi eredetűnek tartják, melyhez -falva utótag járult.1 A -falva utótag miatt, a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárával egyetértve, a helynév első tagjában egyértelműen személynevet kell keresnünk, bár az ott javasolt Kerctől eltérően a források alapján a falu nevének első tagja nagy valószínűséggel mindig a mély hangrendű Karc volt.2 Több helytörténeti írásban említenek a pápai tizedjegyzékre hivatkozva egy „E(cclesia) B(eatae) Mariae Virginis” plébániát, melyet a karcfalvi templommal vélnek azonosnak, de a tizedjegyzékben a csíki települések, templomok között ilyen nem szerepel. Szintén gyakran idézik a templom első biztos említéseként azt az 1406-os oklevelet, melyben Laurentius Praesbiter de Olahfalu, Plebanus de Nagy Boldog Asszony ítélkezik egy perben a jenőfalvi határban az Olt és Csorgo nevű patak szabályozásáról.3 Az oklevél eredetijét azonban ugyanazok a személyek másolták át 1726-ban, akiknek egy, szintén ekkor átmásolt, további oklevele kapcsán (ld. alább 1495) kiderült, hogy több esetben másolási (?!) hibákat vétettek. Ennek ismeretében jogosnak tűnik Barabás Samu javaslata, aki az 1406-os oklevél keltezését 1506-ra tette.4 Ezt a keltezést, bár az 1406-os oklevelet „pontatlannak” tartották, a jenőfalvi falutörténet szerzői nem fogadták el.5 A templom közvetett, de első hiteles adatolása tehát 1495-ből ismert, amikor Bertalan plébános de Nagybodogazzon, csíki alesperes írásba foglalja az egyezséget, melyben az Oltón levő malmok ügyében több résztvevő és ítélkező, közöttük Lázár András és Balázs, Blaskó János és Imre megállapodott.6 Az oklevelek alapján ugyanakkor az is valószínűnek tűnik, hogy a templom Felesik egyik legfontosabb egyháza lehetett, ha több esetben viselte plébánosa az alesperesi tisztséget.7 (2. kép) 1 FNESZ 1/690. Egy esetleges Kére alakkal kapcsolatban idézhető Kerch nem személynévként került lejegyzésre (attól természetesen lehet személynévi eredetű), hanem egy zalai erdő neveként és kercs-ként is feloldható. FEHÉRTÓI 2004, 458. 2 Az ismert Árpád-kori személynevek között azonban egyik változatra sem találtam meggyőző párhuzamot. Karach és hasonló alakú személynevekhez FEHÉRTÓI 2004, 445-447. Ezek közül egy Karchinus-ra latinosított (?) név eredeti alakja (Kares?) áll legközelebb a mi helynevünk első tagjához. 3 SzOKL 1/100-101. 4 SzOkl Vni/VIII-IX. Barabás Samu helyesbítésére Benkő Elek hívta fel a figyelmemet, segítségét köszönöm. 5 Szabó, Jakab 2001. 6 SzOkl VIII/167—169. Az oklevél első közlése alapján SzOkl 1/286-287. a gyakran visszaköszönő 1496-os keltezés tehát téves. 7 Ezzel lehet összefüggésben, hogy a településről több külföldön tanult egyházfi nevét is ismerjük, SZABÓ, JAKAB 2001, 120-121. (Dominus Tomas presbiter de Nochbodogassan A.D. 1542 körül, Gergely „boldogasszonyi születésű székely” 1590-1597 között tanult Braunsberg a jezsuitáknál, 1591-1593 között A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII. (2012), p. 9-26 9
