Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…a csík somlyai iskoláknak igazításokra és jobbításokra…” – A ferences tanintézmények építkezési munkálataira vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltárban (1767–1839)
BICSOK ZOLTÁN Csíkszentmihály, 1828. július 6. Fekete István geometra levele Sándor Mihály főkirálybíróhoz az általa elvégzett munkálatok, illetve a fizetése terhére kirendelt háromszéki geometra ügyében. „A Nemes Háromszék geometrájának salariumomból által adott 48 R. forint conventionális monétabéli summáról, a múlt április 9-én költ assignatiója szerént Nagyságodnak, azon pénzen Csík Somllyón a Páter Franciscanusok Conventje territóriumán a Fő Tisztelendő Orbán AntaP1 Provinciális ő Attyasága tettzéséreprojektálni kívánt Ujj Seminarium Planumabeli és olly dolgokért adatott, amellyeknek tellyesittéséről a február 12-én Nagyságodhoz nyújtott acták szerént, de a Nagyságod lelkiesméretes tudása szerént, én hozzám sem semmi rendelés, sem pediglen senki requisitiója nem tétetett: sőt inkább a Seminarium, a Convent és a Praetorium territóriuma felvételére Nagyságtoktól dolgosokat nem nyerhetvén, privát erszényeméit fel mértem, és a Seminarium és Oskola Technographicum planumát elkészíttetvén, e tárágyban áldozatot tettem. De Nagyságod méltóztatván február 12-én költ Rendelése által magához parantsolni, a Felséges Királlyi Fő Igazgató Tanátsnak a szükséges Planumról a tájban érkezett Kegyelmes Rendelésének tellyesittését méltóztatott személlyesen meg tiltani, mellyet a szükségesek általam tellyesittve és kézbe lévén, fáradtság nélkül meg tehettem volna.... A Virtusnak az Élet és a Hivatal fenntartására kegyelmesen nyújtott salariumom megcsonkittásával való megjutalmaztatása által okozott fájdalmamat a Felsőség előtt kéntelen volnék kinyilatkoztatni, mellyet megtenni azért kedvetlen vagytok, mivel a Nagyságod drága neve fenn forogna benne. Instálok azért Nagyságodnak alázatosan, méltóztasson a Seminarium épittésbeli fundussából a salariumomból el vett 48 R. forintpénzemet meg adatni, a Felsőbbség eleibe terjesztett munkáimra tett költségeim illy módon léetidőelhalgatását kegyesen elfogadván... ”(F 27 Csíkszék iratai, CXCIV/24) Csíkszenttamás, 1828. július 18. Sándor Mihály főkirálybíró válaszlevele Fekete István geometrának, melyben tudatja vele, hogy nem áll módjában a szeminárium építési alapjából megtéríteni a háromszéki geometra kiszállására a Fekete István fizetéséből levont 48 rajnai forintot - ne kedvezzen tehát az úr se nékem, se másnak el vont fizetésének képzelt vissza nyerhetésében, hanem ha aztat ki eszközölheti örvendeni fogok, de bajosan hihetem e részben munkálkodásának foganattyát, tudva lévén a Felsőbbség előtt hányszor sürgettetett légyen a Plánumnak elkészittése. ” (F 27 Csíkszék iratai, CXCIV/24) Csíkszenttamás, 1831. március 29. Sándor Mihály főkirálybíró Andrási Rafael gvárdiánhoz küldött levelének másodpéldánya a csíksomlyói szeminárium bővítése ügyében. „A Felséges Királlyi Guberniumnak idei 200/L.5. számok alatt költ Kegyelmes Rendelése szerént a Somlyai Seminariumnak ampliatiojára nézve nemrégibe készíttetett planum az evégre meg kévántató nagyobb költségek tekéntetéből eő Felsége előtt helyt nem tanálván, az írt Seminariumnak kevesebb költségen s következőleg kissebb kiterjedésben lehető nagyobbittása okán minő tudósittás tételére méltóztatik a tisztelt Fő Igazgató Tanáts Atyaságodot a citált Rendelésében kötelezni, annak ide zárt mássából meg tettzik, melyet szükséges tudás s maga cdkalmaztatása végett oly további meg jegyzéssel közlök, hogy a Szék Geometrájával is az érdeklett Rendelés mái napon közöltetvén, ő is e részben az Atyaságoddal léendő edgyet értésre, s amik ötöt illetik azoknak pontos telyesittésére utasittatott. Továbbá arra is kévántam atyaságodot figyelmetesé tenni, hogy a mint a közelebbről tartatott Marchális Széken eléfordult vala ezen Tárgy, hogy ki miben akar segittséggel lenni a kérdésben forgó építés aránt, tsak a lett a conclusum, hogy műdön [!] telyesebb számmal fog a Gyűlés lenni, akkorra halasztatik ezen dolognak elé vétele, de azon gyűlés bizonytalan tartására nem 51 51 P. Orbán Antal szerzetes, tanár. 1809-1812 között a szónoklat- és költészettan tanára a csíksomlyói gimnáziumban. 1826-1838 között erdélyi ferences tartományfőnök volt. BÁNDI 1896, 276; MOHAY 2009, 289. 90
