Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…a csík somlyai iskoláknak igazításokra és jobbításokra…” – A ferences tanintézmények építkezési munkálataira vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltárban (1767–1839)
BICSOK ZOLTÁN határőrezredek, illetve a szék nemesi, katonai és polgári rendű lakosai által a szeminárium építésére adományozott pénzösszegek.29 Eszerint, a rendelkezésre álló 24190 forint 3% krajcárból 1838. október 9-én még felhasználható volt 471 forint 21V4 krajcár. A csíksomlyói szeminárium építésére adományozott pénzösszegek felhasználásának üteme Sorszám Építési szakaszok Pénzösszeg RFt (rajnai forint) Xr. (krajcár) 1. 1833 folyamán 4018 16 2. 1834-ben 9850 22 3. 1835-ben 5391 3914 4. 1836-ban 3719 25 5. 1837-ben 739 Összesen 23.718 42Vi A költségeket tehát szinte teljes egészében a Főkormányszék vállalta magára, a határőrezredek adományai, valamint Csíkszék nemesi és polgári rendű lakóinaik pénzbeli felajánlásai, illetve a szemináriumi alapítványokból (Sánta-, Dénes-, Molnár-alapok) elkülönített kisebb összegek, az összköltséghez képest szimbolikusnak mondhatóak. A munkaerő és az építőanyag (több mint 1200 szekér kő, több mint 550 szekér föveny, 18 véka mész, 676 szál deszka, stb.) viszont, akárcsak a korábbi építkezések alkalmával, a határőrezredek és Csíkszék felajánlásából30 származott. Az 1836-ra elkészült szeminárium épületében a földszinten volt két hálószoba, egy étterem, egy konyha, szertár, kamra, kapusszoba, az emeleten két szoba a régens illetve a szubrégens részére, két tanterem, egy hálóterem, egy betegszoba, illetve az épület alatt pincék. 1837 tavaszán indultak és a következő év őszéig tartottak a gimnáziumot magába foglaló épületrész munkálatai. Kovács Miklós püspök Puskás Tamás csíksomlyói plébánost nevezte ki a gimnázium építtető biztosává, és megbízta, hogy „a közjó érdekében” felügyelje az elkezdődött munkálatokat, ugyanakkor felszólította a házfőnököt, hogy az építkezés idejére a tanulóifjúságnak a szemináriumban vagy a zárdában adjon helyet.31 A gimnázium építése céljából a Gubernium összesen 10291 forintot utalt ki a brassói harmincad-pénztárból.32 A Kremer János építőmester által vezetett munkálatok eredményeként 1838 őszére elkészült a most már kétszintes gimnázium, amelynek földszintjén három tanterem, az emeleten pedig két tanterem és egy auditórium volt. Alig tízévi békés működés után, 1848-ban előbb a forradalmi, majd 1849-ben a császári hadsereg foglalta le a gimnáziumot és a hozzá tartozó szemináriumot - így az oktatást fel kellett függeszteni. Az osztrák katonaság a termeket laktanyának és kórháznak használta, a földszinti termek egy részébe lovakat kötöttek. Az épület a hadsereg kezelésében maradt, így még 1850-ben sem volt lehetséges a tanítás újraindítása. A ferencesek és Kovács Miklós püspök csupán következő év nyarán érték el, hogy a császári-királyi főkormány felszólítsa a 29 CsLvt, F 72 A csíksomlyói római katolikus gimnázium iratai, 47. 30 CsLvt, F 72 A csíksomlyói római katolikus gimnázium iratai, 35. 31 BÁNDI 1896, 62. 32 Ebből 1837 április-októberfolyamán Puskás átvett 2750 forintot, majd 1838. január-október között újabb 5500 forintot, összesen 8250 forintot (ebből 76 forint 15 krajcár a szemináriumot illette). A 8173 forint 45 krajcárhoz utólag érkezett még 2118 forint 30 krajcár az építkezés céljára és 630 forint a gimnázium belső berendezésére. CsLvt, F 72 A csíksomlyói római katolikus gimnázium iratai, 47. 78
