Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Gál Szilárd Sándor: A csíksomlyói Salvator-kápolna: az osszárium csontanyagának embertani elemzése
GÁL SZILÁRD SÁNDOR zett hegesedés, amely egy élő egyén esetében természetes reakció lett volna, ugyanakkor a sérülés nem volt letális sem, vagyis nem okozott halált). A fogazat rossz megtartású, erősen kopott és caries nyomai is megfigyelhetők. Egy másik fontos kérdésre viszont sikerült választ találni: van-e kapcsolat a sírgödörből előkerült felső állcsont (maxilla) és a csontvázak között? A maxilla bal oldali töredéke kapcsolható a maturus-senilis nő alsó állkapcsához (mandibula). A maxilla jellegén jól megfigyelhető az eltérő talajkompozíció. Valószínűsíthető tehát, hogy a kápolna belső munkálatai során dobálták ki a csontokat és hántolták el az osszáriumba. A fogazat állapota D S M3, M2, Ml, PM2, PM1, C 12,11 11,12, C, PM1, PM2, Ml, M2, M3 D S M3, M2, Ml, PM2, PM1, C 12,11 11,12, C, PM1, PM2, Ml, M2, M3 Az M2 (3) és az M3 (4) nagyőrlő fogak maradtak az állkapocsban, az Ml (3) nagyőrlő az elhunyt élete során hullott ki, utólag a fogágy felszívódott. Ugyanez a helyzet az Ml (4) és M2 (4) nagyőrlőkkel is, a többi fog post mortem hullott ki a fogágyból (az állcsontból s az állkapocsból egyaránt), a feltárás során pedig nem került elő, vagy elkallódott a másodlagos elhantolás idején. Fogképlet: 2123. ■ Konklúzió Az elemzés során, a sok hiányosság ellenére, több fontos információt sikerült összegyűjteni: egy férfi és egy nő csontjait dobálták ki a sírból és kerültek az osszáriumba. A csontok állapota és a koponya jellege az Udvarhelyszékre Marosszékre,8 valamint a Csíki medencére is jellemző közepes testmagasságot (168 cm), robusztus testalkatot mutat. A kor higiéniás keretei között pedig nyilvánvaló jelenség az erős fogkopás (kezdetleges örlőkövek alkalmazása a gabonaőrlésben), az erős fizikai munkára utaló izomfejlettség és a mindennapi munkához köthető fertőzések gyakorisága. .Jézus szíve” kápolna, Székelyudvarhely. Az embertani elemzést jelen tanulmány szerzője végezte, együttműködve Sófalvi András régésszel, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum részéről. Az elemzés publikációban még nem jelent meg. 8 SOÓS, GÁL 2010, 187-205. 52
