Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Darvas Lóránt: A csíksomlyói Salvator- és Passió-kápolnák régészeti kutatása
A CSÍKSOMLYÓI SALVATOR- ÉS PASSIÓ-KÁPOLNÁK RÉGÉSZETI KUTATÁSA A stratigráfiáról röviden annyit, hogy kisebb eltérésekkel minden szelvényünkben ugyanazokat a jelenségeket lehetett megfigyelni, attól függően, hogy kápolnabelsőkben vagy kint voltak nyitva. A kinti szelvények esetében az aktuális járószinttől számítva 8-15 cm közötti vastagságú humuszréteg alatt egy vékony (4-6 cm), kavicsos habarccsal enyhén pigmentált réteg következett (az ebben előkerült modern leletekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a legutóbbi javítási, illetve építési munkálatok során keletkezhetett). Alatta egy kavicsos vagy bazalttömbös (sziklás), régészetileg steril réteg következett, tehát semmilyen korai járószint vagy kultúrréteg nem volt azonosítható (3. tábla) - ez valószínűleg az állandó kopásnak kitett hegyoldalnak tulajdonítható (természetes erózió). A kápolnabelsőkben nyitott szelvények esetében, a többszöri padlócserék következtében, a korábbi járószinteket, amelyek nagymértékben megegyeztek a mai padlószinttel, folyamatosan szétdúlták, ezért tulajdonképpen az aktuális padló alatt részben modernnek mondható 0,20-0,30 m vastagságú feltöltést találunk, amely alatt már a kinti szelvények esetében ismertetett steril réteg következik. Sy szelvény A humuszrétegből keverve 18-19. századi és kora bronzkori zsinegdíszes kerámia (Zsögöd kultúra), illetve zsindelyszegek kerültek elő. A hajófal alapozása a szelvény DNy-i sarkában -1,14 m mélységben, DK-i sarkában -1,09 m mélységben található. A várt eredménnyel ellentétben egyértelmű függőleges cezúra az alapozásnál nem volt észlelhető, azonban a szelvény DNy-i sarkától keleti irányban az alapozás habarcsának összetétele enyhén megváltozik - ez jelezheti a 19. századi hosszabbítást (7. tábla). Ebben a szelvényben kiderült, hogy a kápolnát nagyon sekély mélységű alapozásra helyezték (vagy alapozás nélkül építették). $2 szelvény A humuszrétegből itt is kerültek elő kora bronzkori zsinegdíszes kerámia (Zsögöd kultúra) töredékei. Kiderült, hogy a szentélyt egyidőben építették a hajó keleti részével, ugyanakkor ezen az általunk kutatott szakaszon az alapozás teljes mértékben hiányzik. Sy szelvény A Passió kápolnában nyitottuk, két részre osztva vele a kápolna belterét. Hamarosan kiderült, hogy fölösleges a szelvénykiképzés, ugyanis a deszkapadló alatt -0,20-0,30 m mélységig teljesen homogén, részben modernnek tekinthető feltöltés található, amely alatt rögtön egy régészetileg steril sziklatörmelék következik. A kápolna szentélyrészének előterében egy kisebb leásást észleltünk, melynek kibontása után egy kisebb méretű osszáriumot azonosítottunk, ahol két elhunyt felnőtt, férfi és nő szórvány csontjait helyezték el (2A, 8.1. táblák). A kápolna bejáratánál mindkét oldalon (északi és déli) falelválásokat észleltünk, amely arra utal, hogy a bejárati ajtókiképzés utólagos - tehát eredetileg nyitott kápolna volt, még ezt az állapotot láthatta Orbán Balázs is.4 S4 szelvény A Salvator-kápolna deszkapadlója alatti modern feltöltést eltávolítva két ÉD irányú fal maradványai kerültek elő, valamint a szentély közelében egy sírgödör rajzolódott ki (1B, 8.2. táblák). így alakítottuk ki a 6,40x1,5 m méretű S4 szelvényt, amellyel középen átvágtuk a teljesen középkorinak vélt hajórészt, a szentélytől egészen a nyugati bejárattól számolva a harmadik pillérpárig. Kibontása után egy koporsós temetkezésű sír került felszínre, melyben egy rossz megtartású csontváz helyezkedett el, korát és nemét nem lehetett megállapítani (1B, 2B, 8.2. táblák). Hátán fekvő, nyújtott kéz és láb pozícióval volt eltemetve. A bal kezének ujjpercmaradványai alatt II. Ferdinánd egy 1620-ban vert érméjét5 találtuk (5A tábla), melyet mellékletként 4 ORBÁN 1869, 13. 5 HUSZÁR 1979, 182: 1203 Denar (S) [C. III. 302, U. 286]. 35
