Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Tornay Krisztina: A csíkmenasági szentélyboltozat női szentjeinek azonosítása
hagyományápolás eredményeképpen új lendületet kapott magyar szent-kultusz megerősödése odavezethetett, hogy Szőcs Albert csíkmenasági plébános és a Csíkszeredái Hermann Gyula 1928-ban, a jegyzőkönyv szerint, egy Árpád-házi magyar szentet, Skóciai Szent Margi- tot látnak Antióchiai Szent Margit ábrázolásában. Árpád-házi Szent Margit, akinek ábrázolása esetleg kézenfekvőbb lenne, ekkor még nem kanonizált szent, bár tisztelete elterjedt, de szenttéavatása még 15 évet várat magára. Érdekes viszont, hogy a „szomszédban”, Csíksomlyón, az 1905 és 1911 közt Csehországban készült üvegablakok ikonográfiái programja, amely a magyar és ferences szenteket tartalmazza, Árpád-házi Szent Margitot is egyenrangúan ábrázolja a szentek között. Ha az ablak eredeti, akkor felveti annak kérdését, hogy a ferences atyák tudatosan ápolták egy, még hivatalosan szentté nem avatott magyar női szent tiszteletét. Igaz ugyan, hogy a szenttéavatási procedúra megindult 1271-ben, majd 1276-ban folytatódott, de megakadt, s még többször megindították, pl. 1641-ben is.46 Viszont általánosan elterjedt, hogy Margit boldoggá-avatása ekkor, 1276-ban megtörtént, ami szépítése az eseményeknek. így érthető, hogy talán e bizonytalanság miatt is, Csíkmenaságon inkább Skóciai Szent Margitot vélték felfedezni a falkép szentjében. A magyar szenteket előtérbe állító korszellem hatását látjuk a 1928-as jegyzőkönyv megállapításában, és nem ikonográfiailag megalapozott ítéletet. Mindezt megfontolva egyértelmű, hogy a csíkmenasági S. Margarita feliratú falkép Antióchiai Szent Margitot ábrázolja. A CSÍKMENASÁGI SZENTÉLYBOLTOZAT NŐI SZENTJEINEK AZONOSÍTÁSA ■ Szent Katalin azonosítása A fent említett 1928-as jegyzőkönyv a freskó Szent Katalinját Sienai Szent Katalinként definiálja. Ezt átveszi Jánó Mihály közlése is, a Huszka pausz-rajzáról készült rajz (18) megnevezésekor. Azonban valószínűleg nem a 14. században élt egyházdoktorról, Sienai Szent Katalinról, hanem az ókori Alexandriai Szent Katalinról van itt szó. Alexandriai Szent Katalin népszerűsége a középkorban olyan általános, hogy valószínűbbnek látszik az ő alakjának ábrázolása. Ő is egyike, hasonlóan Antióchiai Margithoz, a középkorban nagy tiszteletnek örvendő 14 segítő szentnek és a virgines capitales-nak. Alexandriai Szent Katalin az utolsó nagy keresztényüldözés idején, a 4. században lett vértanú, s halála előtt azt ajánlotta fel, hogy aki szorongattatásában, vagy halála előtt hozzá fordul (megemlékezik az ő kínjairól), azért közbenjár Istennél. Ezért lett a haldoklók egyik védőszentje, de a szüzeké, házasság előtt állóké és a tudósoké, foglyoké, szoptatósoké és minden kerékkel, késsel dolgozó mesterségé is.47 Kis túlzással mondhatjuk, hogy népszerűsége a korai középkorban Szűz Máriáéval versengett.48 A vizsgált adatok szerint a középkori Magyarországon őt ábrázolta a legtöbb oltártábla, más női szenteket messze megelőzve,49 természetesen Szűz Mária után, és a középkori erdélyi egyházmegyéié DEÁK 2005, 13-16. 47 LCI, Band 7, 290. 48 SEIBERT, KÖRBER 1986, 165-166. 49 RADOCSAY 1955. 15. kép. Szent Katalin (Fotó: Mihály Ferenc) 355
