Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Műtárgy- és műemlékvédelem - Tornay Krisztina: A csíkmenasági szentélyboltozat női szentjeinek azonosítása

• Klára - kezében szerintük liliomot tart, mögötte két pálmalevél látható, derekán kötéllel átfogott köntöst visel, nyakában kendő;

• Zsuzsanna - mártír, palástot visel, a sziklás háttérben jobbról négy, balról két szál pálmaág látható.

A CSÍKMENASÁGI SZENTÉLYBOLTOZAT NŐI SZENTJEINEK AZONOSÍTÁSA

■ A seccók keletkezése

A falképek keletkezéséről Jánó1" azt tartja, hogy az 1869-ben Ferencz Ignác plébános által a Historia Domus-ban lejegyzett, a famennyezeten már ekkor is csak töredékesen olvasható feliratban megnevezett Z. M. Miklós diák s mester feltehetően román származású volt és ő festhette a női szenteket is. Neveik írásformája mindenesetre emlékeztet a román kiejtésre. Ugyanakkor Mihály Ferenc figyelmeztet arra, hogy a „diák s mester ” kifejezés inkább a tanítóra vonatkozhat, aki esetleg - igen ritkán - festhet is. „ Valamennyi ismert kazettásmennyezet-fel- irat, bejegyzés esetében a mester szó a tanítóra, tanítómesterre, scholamesterre vonatkozik és egy esetben sem a festőasztalosra, akit általában asztalosnak, pictomak, mensatomak, arculariusnak, scriniariusnak, szekrényeseknek vagy bölcsősöknek neveznek. Véleményem szerint ez esetben is a diák és mester szó a tanítóra vonatkozik. Két esetben találkozunk azzal, hogy diák festi a mennyezetet, pontosabban Szamoscikón és Bolyán. ” (Lángi, Mihály 2, 2004, 14-16. ) „Arra vonatkozóan, hogy ugyanazon festőasztalos a falra is virágokat, felírásokat készít, a diódi és a bádoki ref. templom esetében találkozhatunk. ” (Lángi, Mihály 3, 2006, 47-50, ill. 10-14.)17 18

Valószínű, hogy a szentély északi falán olvasható (1)655-ös évszám a szentély kifestését és egy nagyobb szabású templomfelújítást jelez. Ekkor keletkezhettek a szentély boltozatára festett, szent asszonyokat ábrázoló, al secco technikával készült festmények is.

A falképek stílusuk alapján késő reneszánsz jellegűek.

Huszka még korábbiaknak gondolja őket, akár a 15. századot is elképzelhetőnek tartja a keletkezésük idejét illetően.

Demény István és M. László Zsuzsanna szintén koraiaknak minősítik a freskókat tanulmányukban .19 Ők a 15. század végére teszik a szentély freskóinak keletkezését. A legújabb, szondázós falkutatás során azonban egyértelművé vált, hogy a 17. század közepénél nem lehetnek korábbiak.

Ez utóbbi vélemény mellett áll Lángi József és Mihály Ferenc

is.20 12. kép. Az északi falon látható évszám (Fotó: Mihály Ferenc)

17 JÁNÓ 2008.

18 JÁNÓ 2008, 3.melléklet.

19 DEMÉNY, M. LÁSZLÓ 1979.

20 LÁNGI, MIHÁLY, 16-17.

351