Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Néprajz - Kolumbán Zsuzsanna: Házasságra erőltetés és családbomlás az udvarhelyi református egyházmegyében a 19. század folyamán

HÁZASSÁGRA ERŐLTETÉS ÉS CSALÁDBOMLÁS...

Időszak

Tartam (év)-2

3-4

5-7

8-10

11-15

16-20

21-25

261868-1870

55,88%

11,76%

11,76%

13,23%

4,41 %

2,94%1871-1875

48,64 %

27,70 %

8,78%

7,43%

1,35%

2,02%

1,35 %

2,70%

1876-1880

45,6%

18,4%

12,8%

12%

5,6%

3,2%

0,8%

1,6%

1881-1885

45,73 %

20,73 %

10,97%

6,70%

8,53%

4,26%

2,43%

0,60%

1886-1890

45,63 %

20,13%

12,08%

7,38%

8,72%

4,02 %2,01 %

1891-1895

45,02 %

16,88%

12,55%

9,09%

6,92%

6,06%

2,59%

0,86%

2. táblázat. Válás által felbontott házasságok tartama

Láthatjuk, hogy a válások többsége a házasságot követő első két évben következik be, és ezt az arányt jelentősen befolyásolja az erőltetett házasságok száma. Az egyházi szabályok szerint erőltetés alapján csak a házasságot követő első 2 évben kérhető válás, tovább tartó házasságok esetében (számuk elenyésző) bizonylatokat kértek, pl. a szülők tiltakozása a válás ellen stb. Az erőltetett házasságok fontos jellemzője, hogy nem kerül sor gyerek születésére. A házastársak életkora a legtöbb esetben férfiaknál 26 évig, nőknél 24 éves korig terjedt (mivel a szülők beleegyezése a házassági kapcsolat létrehozásába a gazdaságilag nem önálló fiatalokra volt elsősorban érvényes). A kutatott perek esetében erőltetés állt minden olyan házasság hátterében, mely kiskorúak között köttetett.

A házasságra erőltetések jelen vannak a kutatott század folyamán, de számuk a korábbi századokban valószínűleg magasabb volt. A szülői akarat alapján kötött házasság felbukkan az egyházmegye fennmaradt első jegyzőkönyvében is. Az 1694. június 14-én Udvarhelyen tartott zsinat Harinnai Sára és Ugrón Tamás válóperében döntött.

A jegyzőkönyvbe jegyzettek szerint a férfi „házasságának kezdetiben is sírással, nagy kedvetlenséggel és az atyjának nagy pirongatására ment el a násznépével a feleségéért, Harinnai Sáráért, és azután is mindaddig ameddig együtt laktak nemcsak infideliter viselte magát feleségéhez, hanem ugyan sok helyeken és sokak előtt tött vallomást arról, hogy isten őtet úgy segélje, soha nem szerette a feleségét, soha nem is szereti, és mikoron felesége kötelessége szerint tisztességesen viselvén magát kiment az urához a tornácba, hogy mint keresztény házastárs nyájaskodják férjével, akkor is az ura, Ugrón Tamás úr lövöldözéssel fenyegette azt mondván: eredj be ördög lelkű, mert isten úgy segéljen meg lövöldözlek... ”

Az erőltetett kapcsolat következménye a férj paráználkodása lett: „feleségén kívül hintóbán és egyebütt is gyanús személyekkel hált éjszakának idején [...] Azt a kötelességét, amellyel tartozik minden keresztény házas ember egyik a másiknak, teljességgel denegálta ő kegyelme, azt az végett amelyért az isten a szent házasságot szerezte, t. i. a szaporodást mindenképpen meggátolta... ”

Az illetékes fórum döntése összegzi a helyzetet és az egyháziak véleményét: „Ő kegyelme vallástétele szerint, nem hogy őkegyelmében szeretet lett volna, de sőt valamikor a feleségét meglátta, kimondhatatlan nagy gyűlölsége indult ellene [...] Bizony dolog, hogy mikor az atyja látta, hogy sírva megyen felesége után a násznépével, akkor el kellett volna avagy halasztani, avagy teljességgel attól a dologtól megszűnni, hogysem ördögi életre mind a kettőt egybe szerkeszteni. 14

14 UREL Liber ecclesiae orthodoxae in sede Udvarhely existensis, 1694,68. A szöveg könnyebb olvashatósága

érdekében igyekeztünk a levéltári anyagból vett idézeteket napjaink helyesírási szabályait figyelembe véve gondozni, javítani.

269