Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében
KÁDÁR KINCSŐ tagolását és szakralizációját segíti elő, a vallásos élet időbeli szegmentálását szolgálja.93 A remete ezzel szabályozza a saját életét és egyben a közösségét is. K. B.: A napom három részre oszlik nekem: úgy kelek fel, hogy harangozok, s reggeli imádság, s teszek-veszek, mert ugye az ember időnként magát es kell gondozza, tisztálkodás, enni adni kutya, macska, ház körüli dolgok, be kell gyújtani, s azután jön a reggeli imádság, leülök, és egy órán keresztül imádkozom. Reggeli imádság, délelőtti munka, fa beszerzés, egy kicsit ki is kell mozdulni, ugye bent nem lehet örökké, de nem lehet egy az egybe bent lenni éjjel-nappal, s akkor délkor ismét imádság, s amikor az ember ezekbe belemerül, akkor az ember úgy kívánja, hogy több lelki dologgal foglalkozzon, s akkor szinte már a másik dolog nem is megy. A remete általában a kíváncsiskodók elől elzárkózva, a házában tartózkodik, ilyenkor az ablakokat is becsukja. Esetenként kimerészkedik, mert tudja, hogy ezzel a szereppel együtt jár az emberekkel való kommunikáció. A szerzetesi, remetei elkülönülés csupán fizikai jellegű, inkább tekinthető a társadalomba való beilleszkedés alternatív módszerének, semmint a társadalomból kivonuló és különállását látványosan hirdető lázadásnak. Alternatív, mert önkéntes, és számos formája létezik. A mindenkori szerzetesrendek és a remeteség intézménye is mindig a kor igényeire adott választ reprezentálja. A szükséglet felismeréséhez és kielégítéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi érzékenység és a megfelelő társadalom- ismeret, melyre a társadalomból teljesen kivonulva nem lehet szert tenni. Ez azt jelenti, hogy ha a remete fizikailag el is különül, mégsem teheti meg, hogy teljesen elzárkózott legyen, mivel a társadalom bizonyos területeken igényli a jelenlétét és a tevékenységét. Miközben a szerzetesek elutasítják a társadalom normáit, más szempontból a társadalmi problémákra való érzékenységükkel és társadalmi feladatvállalásukkal a társadalom életének meghatározó részévé válnak. 94 95 K. B.: Olyan is volt, hogy beültem [a kápolnába], az emberekhez próbálok férkőzni, de nem lehet na. Ha leülök is az emberek kíváncsiak, vagy szembeka- meráznak, vagy megszólítanak. Mondjuk ezt is kellene csinálni, de valahogy a Jó Isten kellene ezen a helyen az első legyen. A remetét felkeresik a környékbeliek, a távolabbi országokból érkező zarándokok és turisták is. Befogadja a hozzá méltó embereket a házába, hajlékot, biztonságot nyújt számukra.93 Általában gondokkal fordulnak hozzá, ekkor közösen imádkoznak. Búcsúk alkalmával füzeteket írnak tele a búcsújárók, hogy kikért kell imádkoznia. Az ilyen füzetekben szerepelnek imameghallgatások, csodás történések beszámolói. Témái lehetnek: hála kinyilvánítása, betegségből való kigyógyulás, vigasztalódás.96 A hívek újabban telefonon keresztül rendelik meg az imát, bíznak a szentember transzcendenciához való közelségében, ezért mediátori szerepet tulajdonítanak neki. Két világ közt közvetít: egyrészt a már említett harangozással, 93 BARTHA 1992,46-48. 94 RÉVAY 2003, 27. 95 „A nagy csoportok elől szívesen húzódom he magányomba. Nem tudok mindenkinek a rendelkezésére állni. Ez még talán a gyengeségemnek, a szeretet hiányának a jele. Mert nem zavarhat engem, hogy feljönnek ennyien. Kívülállók egy falat, kerítést képzelnek el az én életformám és a világ között. Amikor a faluban, saját környezetemben éltem, magányosabb életformát folytattam, mint itt. Lelki szempontból is forgalmas ez a hely. Egyéni lelkigyakorlatra járnak ide, ifjúsági szentmisére. Én sekrestyésként segélykeztem, s naponta járok le szentmisére Csíksomlyóra. 1000-től keresztény kápolnák álltak itt a Kissomly ó-hegy én. A tatárok, törökök nem kímélték őket. A jelenlegi kápolna, amely Urunk, színeváltozása nevet viseli, lelki élmény. Ezen az ima által megszentelt helyen, különös módon találkozunk Istennel. A pünkösdi búcsú körmenetében három kápolna végigjárásában veszek részt, és lelkiekben is a hívők rendelkezésére állok. ” (Hitélet, 1999. októbere, az interjút készítette Balázs Zsófia) 96 FRAUHAMMER 1999, 18-25. 248
