Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében
KÖZÖSSÉGI NORMÁK ÉS EGYÉNI HIVATÁSTUDAT... testvér önmagáról már 1993-ban is azt nyilatkozta, hogy nem csupán a villámcsapás miatt lett remete. A hívás a transzcendencia közbenjárásával valósult meg az ő esetében is. 9 Nem hosszú folyamatként adja elő remetévé válásának történetét, hanem úgy, mintha az egyetlen pillanat megrázó eseménye lett volna.78 79 80 K. K: - Mi vezeti az embert arra, hogy remete legyen? K. B.: - Ezek nem emberi dolgok. Minthogy mindenkinek meg van az a feladata, amit te is érzel, én is érzek, akkor ez úgy van. Hogy a jó Isten vezet mindenkit a maga munkájába, hivatásába, csak attól függ, hogy> mi mennyire tudjuk azt megvalósítani. Mert én érzem, hogy a hivatásomban elég gyenge vagyok, s mégis azt érzem, hogy ezt kell csináljam, ez az én földi életemnek a talentuma, és ami Isten előtt számot követ. És mégis gyenge az ember. És a remete életet idézte, itt a 13■ állomásnál, hogy a remete itt fent lakik a hegyekben, imádkozik, aztán nem adtak ételt sem neki, aztán egyszer csak meghalta remete, s a faluban nagy katasztrófa tört ki, s akkor ismerték fel, hogy’ ott az az ember a hegyekben imádkozott, s a Jó Isten oltalmazta a bajoktól. Ez legenda, de azért van benne igaz. Akkor kezdték értékelni, amíg ott élt, addig Isten oltalmazta őköt. A közösség viszonyulása a csíksomlyói remete hivatásához Mivel ez az életforma a közösségi normáktól eltér, a közösség próbálja a sorseseményt a maga számára érthetővé, elfogadhatóvá tenni. Az elbeszélések a közösség tagjai között szájról szájra terjednek, és a pletyka-műfaj megengedi a történetek variáltságát is. A közösség normarendszerébe, amely a család intézményét részesíti előnyben, nem tud beilleszkedni a remete izoláltsága. A remete környezete hajlamos a stigmatizálásra: a szentember szerepvállalása az egyéni jellem szégyenfoltjává válik, mivel a kívülállók nem rendelkeznek ismeretekkel a remeteségét megelőző időszak eseményeiről, ilyen például a családi élet kudarca.81 A közösség elismer bizonyos normákat, amelyeknek eleget kell tenni. A normák alapján különböztetik meg a stigmatizált személyt maguktól, a norma alapján meghatározzák a közösségben elfoglalt helyüket, és ehhez viszonyítva, a remete helyzetét. Ilyen példa a szerzetesektől, vagy remetéktől elvárt aszketikus magatartás.82 Abban az esetben, ha a közösség nem tud a saját normáihoz képest magyarázattal szolgálni egyes jelenségekre, elkezd magyarázatokat gyártani. L. Zs. szerint a villámcsapás határozta meg Kedves Béla remetévé válását, a villámcsapásban pedig a transzcendencia mutatkozott meg. A férfiak a házépítés során felmerült problémákkal, az asszonyok a csalódottságával magyarázzák remeteségét. A közösséghez tartozó egyházi emberek magyarázata is az isteni élménnyel kapcsolható össze. Egyrészt csodás eseményként kezelik a villámcsapást, tehát valóban a transzcendencia műve a remetévé válás, hiszen az Isten megmutatta a helyes utat. Másrészt, az előzőből következően, mivel túlélte orvosi beavatkozás nélkül a csapást, Isten kettős akarata teljesült. A villámütés által 78 SAJÓ, TEMPLOM 1993, 48. 79 „ Október végin egy este, tizenkét órakor nem volt amit tegyek egyebet, muszáj volt induljak. Döntés olyan értelemben... hát otthagyva mindent feljöttem, egy éjszaka búcsút véve. Éjszaka elindultam. A könnyeim úgy csorogtak azon az éjszaka, mint amikor kivonultam afaluból, hogy szinte mosakodni tudtam volna, nem tudom, Istentől ez a kegyelem akkor, mikor elváltam a falutól... Lejöttem a mező szélire akkor, és a keresztúton kiértem, keresztutat végezve, három órára értem ide föl. Akkor az ajtóról a lakat éppen le volt ütve, a ház nyitva állt, úgyhogy az éjszakát ott tudtam tölteni. Nem tudtam arról, hogy az nyitva lesz, nekem már mindegy vót, hogy nyitva van... Isten... Isten kegyelme vezetett... Ezótától kezdtem már itt élni. ” SAJÓ, TEMPLOM 1993, 48. 80 SAJÓ, TEMPLOM 1993, 48. 81 GOFFMANN 1998, 265. 82 GOFFMANN 1998, 266. 245
