Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében

KÁDÁR KINCSŐ fel a vallásosságot. Románia adatait Tomka komparatív módon értelmezi: a megyéket Erdély­hez, Erdélyt Romániához, Romániát Európához hasonlítja. Egy olyan országban, ahol magas a vallásos emberek száma, felekezettől függetlenül kialakul a valláshoz való pozitív attitűd.6 7 Ebben a kontextusban értelmezve a remete és a közösség kapcsolatát, látni fogjuk a vallásos közösség viszonyulását a „még” vallásosabb remetéhez. Tomka Miklós vallásszociológiai eredményeit felhasználva Európától eljutunk Csíksomlyóig, a magyarság legnagyobb zarán­dokhelyéig. Kérdés az is, hogy a Csík környéki katolikusok igényeire lehet-e válasz a reme­teség mai napig tartó fennmaradása. Nem elhanyagolandó az sem, hogy hol és milyen közegben jöhet létre a remeteség, milyen igények működtetik, a remetének milyen elvárá­soknak kell megfelelnie. A tágabb kontextus keretként szolgál a remeteéletmód megértésé­hez, kitérek a fenti probléma vizsgálatára is. A legizgalmasabb kérdéscsoport: hogyan lesz valaki remete, mi motiválja arra, hogy ezt a hivatást válassza, és hogy honnan szerzi a remeteséghez szükséges tudást? Összehasonlítva a remeteséget a klasszikus egyházi (lelkészi, papi) pályákkal, a remeték kiképzésére vonat­kozó irodalom igen szegényes, ráadásul kétezer évvel ezelőtti, majd a középkorban idősza­kosan megújuló életformáról, hagyományról van szó. Számomra kérdés az, hogy miért választja a remeteséget egy 21. századi ember, és hogy milyen elemekből konstruálja meg a remete-képet. Elméleti keretként a kortárs vallásszociológia, vallásantropológia, vallásnép­rajz és hagiográfia eredményeire, leírásaira támaszkodom/ Szinkron és diakron módszert alkalmazva, bepillantást nyerhet az olvasó e kép alakulásába. Kedves Béla a remete életmód alappilléreit diakron szempontból a múltból meríti, és nem véletlen az sem, hogy miért éppen Szent Antalt követi, és hogy melyik Szent Antalt, az ókorit vagy a középkorit. Érdekes kérdés az is, hogy pontosan hogyan függ össze mindez a fogadalomkor felvett Antal testvér névvel. Az évszázadok során a remeteség szemlélete számos változáson ment át. A szerzetes- rendek különböznek egymástól, tanításaik, alapelveik is más-más módon jutnak kifejezésre. Valamelyik Szent Antal nyomdokain halad-e a csíksomlyói szentember, vagy a szemlélete kialakulásában szerepet játszott a harmadrendi ferences szerzetesi fogadalma is? Szent Ferenc életén és tanításain keresztül betekinthetünk a középkori szerzetesek és a megújuló remeteség életébe, illetve az ezektől némileg különböző ferences remeteségbe. A magyar néprajztudomány remeteséggel, remetékkel foglalkozó szakirodalma viszonylag szegényes­nek mondható. A hagiográfiai írások, egymásra hivatkoznak, és gyakorlatilag ugyanazokat a sztereotípiákat ismétlik. Magyar nyelven Barna Gábor8 közöl összeírást a 19-20. századi remetékről, amelyben főleg a remeték funkcióira, feladataira helyezi a hangsúlyt. Jelen vizsgálat viszont a diakron módszerek mellett szinkron módszerekkel is kíván dolgozni, megszólaltatva nem csupán a közösséget, hanem magát a remetét, valamint az egyházi vezetőséget is. Az értelmezésben továbbra is a remete és a közösség kapcsolata dominál, mint egymást előhívó, alakító tényezők a szenthez való viszonyulásban. E kettősség mellett indokoltnak tartom megemlíteni az egyház remeteséghez való viszonyulását is. Az egyház is a közösség részét képezi, mégis el kell különítenünk attól, hiszen a remeteségnek külön szerepe van az egyházon belül. A II. Vatikáni Zsinat határozataiban is látni fogjuk, hogy azt, amit a szűk közösség a modern remete életmódjában elítél, abban az egyház szabad kezet ad: a technikai újítások ezen állásfoglalások szerint nem állnak ellentétben a szerzetesi életforma megélésével.9 Az egyes fejezetek a remeteélettel, a remeteséget kiváltó okokkal, a remeteéletmóddal, a remete speciális képességeivel, a vele kapcsolatban forgalomban lévő sztereotípiákkal, és az elődökkel közös attribútumokkal foglalkoznak, illetve a példakép, az önkép, a karizmatikus vezető személyisége, és a szociális kapcsolatok fogalmai köré szerve­6 TOMKA 2005, 10. 7 TOMKA 2005, DÜRKHEIM 2003, GRYNAEUS 1992, BARNA 2001, DEDEK CRESCENS 1900, KLANICZAY 2001 stb. 8 BÁLINT, BARNA 1994, 239-243. 9 Forrás: http://www.katolikus.hu/zsinat. 232

Next

/
Thumbnails
Contents