Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Gál Tünde: A kolozsvár–hóstáti szüreti bál
A KOLOZSVÁR-HÓSTÁTI SZÜRETI BÁL A hangszeres zene és az éneklés mellett napjainkban már korszerű zenei felszerelések is biztosítják a mulatáshoz szükséges hangulatot. A szokás vizuális kódjaihoz sorolható a koszorú, ami központi szerepet foglal el a szüreti bálon. Két koszorút készítenek (kis- és nagykoszorú) levélből és szőlőből, a koszorúk közepébe egy-egy üveg bort helyeznek. Éjjel ezeket a koszorúkat kisorsolják. A hóstátiaknál is ismert volt a szüreti bálon szervezett tombola: mindenki megvásárol egy számot és ezeket éjjel kisorsolják. Tárgyi kódoknak tekintjük mindazokat a fizikai, materiális elemeket, amelyek egy adott szituációhoz kötődve kerülnek felhasználásra.* A tárgyi kódokhoz tartozik a viselet és a kellékek. A gyerekeket is beöltöztetik csősz ruhába. A lányok magyar ruhát viselnek, ami Hóstáti stílusú ruha (a szoknya nem térd fölöttig ért, hanem a csizma száráig, az ingen piros masnik vannak, a derekán fodorral). Az alsószoknyákat kikeményítik, és a felsőruha is keményítve van három piros zsinórral rajta. A kötény fehér ugyancsak három piros zsinórral. A mellény piros színű és fehér zsinóros díszítés van rajta. A mellénybe piros szegfűt tűznek. A fiúk a hóstáti priccses nadrágra fehér rakott gatyát vesznek, fehér rakott ingujjal, fekete mellénnyel. A kalapba fehér szegfűt tűznek, piros szalaggal és árvalányhajjal díszítve. A mellényre pedig fehér dísz zsebkendő kerül és fehér szegfű, aminek a virága felfele állt, azt jelezvén, hogy a legény még nincs megnősülve. Azok a legények, akik nősülni akartak a következő évben, fekete betyárnak öltöztek. Nekik a bő gatyaszár és az ingujj fekete színű volt, fekete inget és piros mellényt viseltek. A kendő a derekukon meg a vállukon is piros volt, ellentétben a fiatalabb legényekkel, akiknek zöld volt. Az asszonyok már nem tesznek pártát, hanem kendő kerül a kontyukra. A kendő ugyanabból az anyagból készül, mint a szoknya. A piros mellényt felváltotta a fekete, ami szintén fekete gyönggyel van díszítve és piros szegfűt tűznek rá. A férfiaknak az öltözéke hóstáti ruha volt: fekete priccses nadrág, fehér egyszerű ing, fekete mellény, fekete kabát. A kalapról lekerül a piros szalag, az árvalányhajat a búzakalász helyettesíti, fehér szegfű helyett pedig piros szegfű kerül. A kabátra fehér díszzsebkendőt tesznek, és piros szegfűt a virágjával lefelé, ami jelzi, hogy ők már házasok. A Bírónak és a csőszfiúknak kötelező kellékük a fokos, aminek a jelentősége, hogy a fokos segítségével őrizték a szőlőt. Mindenkinek, fiúknak, lányoknak, kicsiknek, nagyoknak a csizma fekete és vasaltszárú, csak szüreti bál alkalmával tesznek rá sarkantyút. Régebb a csőszlány készítette a viseletét a párjának és öltöztetőasszonyt fogadott a legénynek, de napjainkban már mindenki otthon készíti el saját magának a viseletét és ha nincs megfelelő viseletűk, akkor kölcsönkérik. Régebb a fiatalok reggelig viselték az öltözetet, manapság a tánc után már átöltöznek mindennapi ruhába. Szokás szerint sülthússal, krumplival és vörös dinsztelt káposztával vendégelte meg a csőszlány a párját, de ez manapság már elmarad és átveszi helyét a „battyú”. A családok a bálba fonott kézikosárban viszik az ételt (sütemény, szendvics, sör, bor, különböző üdítők). A növényi jelképekhez sorolható a koszorúhoz, a teremhez és a felvonuló szekerekhez szükséges zöld gallyak, melyek a termékenységet szimbolizálják. Növényi szimbólumok a viseletén megjelenő piros és fehér színű virágok, melyek a személyek státuszát jelképezik. A szüreti bálon a kidíszített lovasszekereknek fontos szerepük volt, a lovat is feldíszítették és így vonultak a teremig. A kinezikus kódokhoz tartozik az együttjárás, a felvonulás és a tánc. A bálon főleg a táncnak van nagyobb jelentősége, amit a hóstátiak rendbélinek neveznek. 4 NIEDERMÜLLER 1981, 186. 227
