Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez
BOTÁR ISTVÁN hető vissza.4 Ettől függetlenül nincs arra vonatkozó adatunk, hogy a tízes (katonai, társadalmi, gazdasági) kereteknek közvetlen közük lenne a falvak, vagy szegek kialakulásához. Ezzel természetesen nem azt állítom, hogy a tízes katonai-társadalmi szerv ezet az Árpádkorban ne lett volna élő gyakorlat, de megannyi vélemény ellenére sem látom bizonyítottnak, hogy a falvak kialakulása szorosan összekapcsolható lenne ezzel. Tény ugyanakkor az is, hogy bármennyi erőfeszítés is irányult arra, hogy a szeges, Csíkban a „tízes” településformát, az elkülönülő kis települési egységeket valahogyan az Árpád- vagy honfoglalás kori (netán még régebbi, távolabbi előzményekre visszamenő) tízes társadalmi, hadi szervezetből levezessék, erre sem másutt, sem itt Csíkban nincsenek konkrét adatok. Arra meg végképp nincs adat, hogy a „tízesenként” letelepedő „nemzetségi bokrokból” alakultak volna ki a mai falvak. Amennyiben a forrásokat és a helynevek időrendjét nézzük, ki kell jelenteni, hogy a „tízes”, mint önálló, körülhatárolható települési egység középkori írott adatolásból nem ismert. A tízes, mint „adminisztrációs” egység legkorábbi említése a gyergyóújfalvi falutörvényben 1581-ben adatolt.47 48 Amennyiben a középkorban a „tízes” valóban szerepet játszott volna a települések kialakulásában, netán ennek eredményeképp a kifejezés falu, falurész szinonimája lett volna, akkor a -falva, -laka, -telke összetételű helynevek mintájára bizonyára több -tíz, -tízes nevű településről kellene középkori adatunk legyen, de ilyet egyet sem ismerünk. A „tízes” megnevezés csak utólag szorított háttérbe több olyan elemet a településekre vonatkozó elnevezések, fogalmak és viszonyok közül, amelyekről viszont történeti forrásaink vannak, hogy már a középkorban is léteztek és ma is fellelhetők, mint a falu, szeg, szer, filia (plébániatemplommal nem rendelkező település). A fenti elemek olykor valóban összefügghetnek, egyeztethetők, de határozottan nem azonosak, nem felcserélhetőek egymással. Nem ismerjük annak a folyamatnak a részleteit, amelynek során (az eredendően hadi, társadalmi szervezetre vonatkozó) tízes elnevezést fokozatosan, némi jelentésbővüléssel, az egyes települések részeire, később a különböző társulásokra is alkalmazni kezdték. így az egy idő után egyszerre bírt közigazgatási, katonai, jogi alany, utca, falurész, stb. tartalommal, ill. jelentéssel. Ennek köszönhető, hogy az elkülönülő falurészek neve egy idő után a szinonim fogalomként értelmezett szeg, ill. tízes lett. E kérdés tisztázása az eljövendő kutatások feladata lesz. Az már csak későbbi fejlemény, hogy a falvak halmazosodásával, vagy egyszerűen a névdivat és analógiás elnevezések miatt a szegek és tízes megjelölés gyakran morfológiailag nem szeges falurészek elnevezéseként is elterjedt, de ennek ismertetése már túlmutat jelenlegi témánkon. ■ Összefoglaló A régészeti és okleveles adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a középkor folyamán a csíki településhálózat és a települések szerkezete is sokat változott. A falvak kialakulása idején, az Árpád-korban több kisebb településsel kell számolni, amelyek belső szerkezete meglehetősen laza, szellős lehetett. Ezek a lelőhelyek azonban nem tekinthetők a mai faluhálózat közvetlen előzményeinek, hiszen több esetben jelentős távolságra esnek a mai falvak belterületétől. Az Árpád-kor végére azonban nagyjából a mostani állapotoknak megfelelően rögzültek a falvak határai. Aligha véletlen, hogy 14. századnál későbbi telepnyomokat már alig találunk a mai külterületeken. 47 KRISTÓ 1996,67-79. 48 IMREH 1983, 67-68. 22
