Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Farkas Irén: Adatok a csíki népi kovácsmesterséghez
FARKAS IRÉN történetével. A népi kovácsmesterek munkája rendkívül fontos volt a szegényebb társadalmi rétegek tárgyszükségletének kiszolgálásában. Kezük alatt fennmaradt az ősi kézi megmunkálás technikája, sőt az állattartásban oly fontos patkolókovács napjainkban is szükséges mesterség. A népi használatnak szánt, mindennapi háztartási tárgyak egyszerűek, ritkán kapnak díszítést (bárdok, balták), a népi mesterek sem dátummal, sem névjeggyel nem látták el tárgyaikat. A datált darabok általában vagy hámorokból vagy céhes mesterektől vásárolt vásári árú. Viszont a 18-19- századtól a falusi kovácsmesterek közül kerültek ki a munkaeszközöket és tárgyakat újító, feltaláló mesterek, az egyszerű, de leleményes megoldások, sokszor egyedien formált tárgyak is. A kovácsmesterség gyakorlásához igen sok hiedelem fűződik.-^9 Napjainkban a kovácsmesterség megújulása a kovácsolt díszművek megnövekedett igényének felel meg. A díszkovácsok munkája, technikája a megőrzött kézi kovácsolás technikáján alapszik, de célúk és célbavett vásárlórétegük, a jelen társadalmában megváltozott, nemcsak a falun élő társadalmi rétegek, de a polgári, nagypolgári réteg tárgyigényét is kiszolgálja. A Csíki Székely Múzeum vasgyűjteményében legtöbb tárgy népi kovácsmesterség eszköz és tárgyvilágához tartozik. A kiskatalógus, e gyűjtemény néhány datált, vagy érdekes megoldású darabjának leírását közli. Katalógus TIZEDESMÉRLEG, 1741 CSÍK Kovácsolt vasból készült, egykarú római vagy tizedes (decimális) mérleg. Fő rúdja a tolómérce, beosztással, rombusz alakú, egyik végén négyszögű gombban végződik. Másik végén a rúd lapos, mindkét oldalán egy-egy nyelvvel, szegecsekkel rögzített súlykarokkal, láncokkal, és horgokkal, amire a súlyokat akasztották. Lapos, köralakú fejben végződik. Egyik felén nyomott (pecsételt) évszám: „17/41”. Fölötte négy kis rovátka ellenkező irányba hajló, alatta lefelé hajló, levelet (?) imitáló forma, valószínűleg mester (műhely) jel. Másik oldalán félkörben helyezkedő betűjegyek: „E.M.C.” és alatta ismét a levelet imitáló mesterjegy. (Feltételezhetően nem helyi, inkább specializált kézműves vagy hámori munka). Származási és gyűjtési helye, ideje (egyelőre) ismeretlen. Mérete: H=58 cm; V=2; 4 cm. CSSZM N/ltsz. 417 39 MNLIII.k. 218
