Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez
Árpácl-kori leletek arra utalnak, hogy ez esetben is korai, Árpád-korig visszanyúló szétválásról lehet szó, noha Kencseszeg a későbbiekben nem fejlődött önálló településsé. Lásd 3. kép. Szeretszegről fent már esett szó, de esetében egyelőre nincsenek további régészeti fogódzóink történetének vizsgálatához, de Csatószeg és Kencseszeg alapján lehetségesnek tartom középkori kialakulását. Néhány további esetben a 16-17. század folyamán említett szegek eltűntek, vagy legalábbis nevük megváltozott. így például a szentimrei (erdetileg Bedecs szegei), ma is ismert Sándor és Pál szegek mellett a 16. században egy Tenke szeget is említenek.38 A mai Szentimre területén az Árpád-korban volt még egy településrész, Bedecstől északra, a Zöldfáknak nevezett részen. E lelőhelyről egyelőre azonban nehezen dönthető el, hogy egy korábbi településhálózat elpusztult faluja, esetleg Bedecs korán megszűnő, elköltözött szege lehetett-e. Ezt a kérdést csak látszólag bonyolítja az a tény, hogy -szeg, -szer összetételű helynév majd minden faluban akad, ha másként nem Alszeg, Felszeg formában. A legtöbb esetben azonban ma már nem beszélhetünk igazi szeges településekről, e helynevek többsége névdivat terméke, analógiás névadással keletkezett (akárcsak az ezek szinonimájaként használt számtalan tízes), és általában halmazfalvak részeit jelölik így. Ilyenek már viszonylag korán kialakulhattak, amire jó példa a 17. század elejéről ismert csíkszentsimoni Barták-szege.39 E különböző -szeg összetételű helynevek kapcsán akkor gyanakodhatunk régi, halmazosodás során eltűnt valódi szegekre, ha ezt régészeti terepbejárással igazolt adatok, netán a falualaprajz sajátosságai valószínűvé teszik. Elkülönülő falurészek, szegek (?) azonban nyilván másutt is léteztek Csíkban, de a falvak belterületének megnövekedése során ezek egy idő után összenőttek, és a kialakult halma- zosodott falvak alaprajzán ma szinte lehetetlen szétválasztani az eredeti kisebb települési egységeket. A 18. század végi állapotokat tükröző I. katonai felmérésen azonban még több, mai halmazfalu esetében jól látható, hogy egykor több egymástól jól elkülönülő részből - szegből (?) állt. Ilyen például a két külön részből álló Borzsova, ahol ma is él az Alszeg, Felszeg megnevezések, de említhetjük Dánfalvát is, ahol legalább három, jól elhatárolódó halmazo- sodott rész vehető ki, melyeknek saját neveik vannak: Dánfalva, Oltfalu, Város. ______________ __________________________FALVAK, SZEGEK, TÍZESEK 7. kép. Borzsova a 18. század második felében az 1. katonai felmérésen 38 SZABÓT. 2006, 25. 39 SZABÓ T. 2006, 49. 19
