Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Róth András Lajos: A Csiki Gazda vagy, hogyan nyerjünk répaetetés mellett is kitűnő minőségű tea-vajat
A CSÍKI GAZDA Az 1902-es székely akció indulásakor a lap vegyes érzelmeinek adott hangot. Részben örült az Erdélyi Kárpát Egyesület kezdeményezésének, mely a határmenti erdőségek állami felvásárlásra vonatkozott, ugyanakkor óvva intett, hogy „azért még se törekedjünk arra, hogy az állam teljesen mindenható legyen. ”60 61 A megyei alispán féléves jelentésének nagy részét éppen a tusnádi székely kongresszus értékelése töltötte ki, amelyből a Csiki Gazda bőségesen idézett: „A mezőgazdaság, erdészet, bányászat, gyáripar, kézműipar, háziipar, kereskedelem, közlekedés, birtokpolitika, adó- és hitelügy, közművelődés, közegészség, valláserkölcsi élet, közoktatás, kivándorlás és ezek alosztályait képező részletkérdésekben akkora adathalmaz és tanulmány hordatott össze és a tapintatosan megválasztott előadók azt annyi részleteséggel, tudással, lelkiismerettel és megkedveltető szellemességgel dolgozták fel, a székelyföldi viszonyokhoz oly találóan alkalmazták általánosságban, hogy a kormány, a társadalom, egyesületek és hatóságok mint kész munkát illeszthetik be az arra alkalmas helyekre. ” A várható eredményeket viszont - az azonnali szükségletekből kiindulva - kissé kételkedve fogadta az alispán: „Az országos lelkesültségnek arányban álló eredménye lesz-e, vagy egyáltalában lesz-e némi eredménye megmutatja talán már a közeljövő. Én azt hiszem: a szűkös várakozáson is messze alul marad; mert 50 év terheit nem lehet egyszerre levenni a székelység vállairól és gyökeres reformok s törvényváltoztatások nélkül még csak kicsinyesnek látszó könnyítések sem eszközölhetők. 1 Annál is inkább állította ezt, mivel nézete szerint,,« tisztafogalmat elnyomta az oknélküli töprengés, a túlságos óvatosság, a vagyontalanabb osztály érdekeinekjogellenes előtérbe tolása Ezzel mintegy előre vetítette azokat a jövőbeni nehézségeket, amelyek a székelyföldi társadalomban felgyűlt feszültségekből adódtak és, amelyek mindvégig jellemezték a székely akciót. A lapban T. Nagy Imre részletesen kifejtette nézeteit az alsóbbfokú gazdasági közoktatásról is Darányi Ignác egyik parlamenti felszólalása kapcsán, amelyben a földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy a földmives iskolák „ nem felelnek meg eredeti rendeltetésüknek, mert csak azok látogatják, akik gazdasági hivatalnokok akarnak lenni, a gazdák fiai pedig következetesen kerülik. ” Igazat adva a nagyhírű és kedvelt miniszternek, egy hosszabb cikkben értekezett azon társadalmi és gazdasági okokról, amelyek ide vezettek, javasolva az alsóbb korosztályoknak meghirdetett többoldalú, összetettebb képzést, a már korábban Eötvös által is meghirdetett rendszer szerint, „melyekben az általános műveltség megszerzéséhez szükséges elméleti ismeretek mellett, a gazdasági szak- és gyakorlati ismereteket is megszerezhessék a növendékek, de amaz iskolák elvégzésével ne szoruljanak zsákutcába, hanem tanulmányaikat esetleg tovább folytathassák magasabb fokú iskolákban is, avagy bizonyítványaik és képzettségük alapján boldogulhassanak a gyakorlati életpályák különböző fokain s az alsóbb rangú hivatalok pályáján is. ”62 1902 után a székelyföldi kirendeltséggel kapcsolatos cikkek száma növekedett, ha kezdetben főleg az elvárások és kételyek hangján, később az elismerésén is. Tivai Nagy Imre cselekvő, vigyázó partnerként állandóan rajta tartotta kezét a székelyföldi kirendeltség érverésén. Ha kellett vitatkozott, érvelt, ha lehetett elismert, dicsért. Mindig közössége érdekében. A korabeli vidéki agrárlapnak megvolt a jól meghatározott szerepe. Manapság nagy hiányát érezzük! 60 A székely mentő-akció, IN Csiki Gazda, XVI (1902), 4-5,69. 61 Becze Antal, Vármegyénk alispánjának féléves jelentéséből, IN Csiki Gazda, XVI (1902), 7, 93-97. 62 T. Nagy Imre, A gazdasági alsóbbfokú közoktatásról, IN Csiki Gazda, XVI (1902), 7, 102-113. 165
