Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Róth András Lajos: A Csiki Gazda vagy, hogyan nyerjünk répaetetés mellett is kitűnő minőségű tea-vajat
A lap túllátott a megye határán. Amint már említődött, gyakori volt az erdélyi, magyarországi kitekintés is, amely mellett természetesnek hatott a szomszédos székely megyék agrárhíreit is közölni. Ez egyet jelentett a szövetkezeti mozgalom alakulásának nyomon követésével, az állatbetegségek, járványok, zárlatok, nagyobb vásárok, a más megyék sikeres gazdasági vállalkozásainak ismertetésével. Lelkesen számolt be például az Udvarhely megyei lentermesztési kísérletekről, de a feldolgozás érdekében tett első lépésekről (beváltó és kikészítő telep kiválasztása), és az államilag szubvencionált cseh szakember ajánlatairól.46 Majd később a gyár első sikereiről: dacára a gazdaközönség tartózkodó magaviseletének és tájékozatlanságának, 1901-ben 61 kisgazda, már fekvésénél is fogva lentermelésre kiválóan alkalmas huszonegy holdján (a vármegye laza talajjal bíró magasabb fennsíkjain, melyek addig kihasználatlanul hevertek, avagy nagyon csekély jövedelmet hoztak) folyt a lentermelés. A földművelési kormány kiküldöttje, Füredy Lajos szaktanár nagy lelkesedéssel számolt be az első évi lentermelés minőségéről. 1901-től, három évi kötelezettséggel, már 150 hold földet jegyeztek lentermelési célokra. Fiedler János csehországi (Weckelsdorf-Teplice) lengyáros 1901. november 2-án az első székelyföldi lenkészítő gyárat üzembe is helyezte egy 20 lóerős gőzgéppel, két lentörővei, 12 darab vitorlával, 20 darab kézi lentisztítóval, 1000 m2 területű lenáztatóval.47 48 Összefüggéseket találunk az egyes cikkek közlése között. így a tagosításra és a belterjes művelési módra, a szarvasmarhatenyésztésre, a tejszövetkezetekre és trágyázásra vonatkozó cikkek jól és interaktív módon egészítették ki egymást. A már idézett Szőke Mihály cikkei mélyreható elemzései voltak a csíki viszonyoknak, írásaiban mindent megtett, hogy a korszerű gazdálkodás felé terelje gazdatársait. Ezek egyike a belterjes gazdasági művelési ág elfogadtatása volt. „ Van vasutunk, hellyel-közzel jó talajaink, állattenyésztésre megyénk természeti viszonyai kedvezők. Ennélfogva - írta - a belterjesség felé haladás nincs kizárva, sőt a lóhere, lucerna, takarmányrépa termesztésének terjedése, és azon szép kísérleti eredmény, melyet a gazdasági felsőnépiskola a cukorrépa termesztésével ez évben elért, egészen mellette bizonyítanak. 48 Természetesen, ebben is a költségráfordítási arányosság, a gazdaságosság, a céltudatosság elveinek figyelembe vevésére ösztönzött. Szőke tapasztalatból állapította meg, hogy „csíkigazdáinknak a talajművelés terén rendkívüli sok a tennivalójuk. ” Figyelmeztetett arra, hogy a sablonosság, a bevett szokások rabjaiként nem lehetnek tetteik urai a mezőgazdaságban sem. Azt is hozzátette, hogy „ne minél több birtok összekaparása, hanem az összekaparítottaknak megőrzése, célszerű kihasználása” lebegjen a szemek előtt és vezérelvnek írásunk elejére is kiemelt mottót ajánlotta.49 50 51 Természetesen kerültek be a lapba naiv értelmezések, melyek általánosságokba burkolózva, környezetükből kiragadott példákból kiindulva, leegyszerűsítve tárgyaltak bizonyos dolgokat. Ilyen volt a kisbirtokos elszegényedésének okát kereső és azt csak az alkoholizmusban és a luxus (torozás, lakodalom, „divatmajmolás”) hajszolásában megtaláló írás.'’0 Találálunk ma már érdekesnek mondható határozatokat is. Az Udvarhely megyei gazdasági egyesületnek azon felhívása, hogy a „Magyar Gazdák” biztosító szövetkezeténél egy erdélyrészi főügynökség felállítását közösen szorgalmazzák, azon szavak mellett talált elutasításra, hogy „a mai könnyebb közlekedési viszonyok mellett nem találtatott indokoltnak. ”s 1 Fontosnak bizonyult a lap a hasonszőrű szervezetekkel, az országos gazdatársadalommal való kapcsolattartás szempontjából is. A gazdasági egyesületek közti adat- és információcseRÓTH ANDRÁS LAJOS_______________________________________________ 46 Lentermelés Udvarhely megyében, IN Csíki Gazda, XV (1901), 3, 56. 47 Lenkikészítő gyár a székelyföldön, IN Csíki Gazda, XV (1901), 9, 160. 48 Csíki Gazíla, XIV (1900), 9,131. 49 Csíki Gazda, XVI (1902), 3, 44. 50 Csíki Gazda, XV (1901), 3,64-67. 51 Egyesületi működés, IN Csíki Gazda, XV (1901), 5,80. 162
