Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Róth András Lajos: A Csiki Gazda vagy, hogyan nyerjünk répaetetés mellett is kitűnő minőségű tea-vajat
A „gyümölcsfák a vasút mellett” című kishírben is a székely népi mentalitás megváltoztatásának szükségét emelte ki. Mindazok ellenére, hogy a túlzott alkoholfogyasztás népbetegségnek számított, az alkohol egyik közkedvelt alapanyagát szolgáltató gyümölcsfákkal eléggé mostohán bántak Csíkszékben is (kevés számú fa, szűk fajta felhozatal, szakszerűtlen kezelés, a szomszédét fosztogató termesztés stb.). Annak jelentőségét, hogy a gyümölcsfák telepítését a közszemlére inkább kitett vasúti megállóhelyek és őrházak mellett szorgalmazta az államvasutak Csíkszeredái osztálymérnöksége, abban is látta a szerkesztő, hogy az esztétikai látványon túl, a gyümölcsfák megbecsülésére is ráirányítja a székely ember figyelmét: „A vasút környékén ültetett gyümölcsfák szigorúbb és éberebb felügyelet alatt állván, az előfordulandó szokásosprédálások szigorúbb megtorlásával, majd lassan-lassan leszokik a mi népünk is ősi rossz hajlamairól” - írta a Csiki Gazda. 9 A gyümölcsösök, a gyümölcsfák gondozásáról, a gyümölcsök eladási lehetőségéről több kis cikkben terjesztett a kis és középgazdának hasznosítható információt. A lapban helyet kaptak a székelységgel általában, de különösen a csíkiakkal kapcsolatos képviselői felszólalások is. Innen nyerhetett többek között képet a közönség az érdekérvényesítés mikéntjéről és választottjaik munkájáról. Győrffy Gyula, Csík vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, csíkkarcfalvi, majd csíkszentmártoni kerületének független, illetve szabadelvű országgyűlési képviselője,29 30 az erdőtörvény bizonytalan és lassú végrehajtása kapcsán szólalt fel, hivatkozva az állam szerződésbeli kötelezettségeinek mulasztásaira. Az állam ugyanis a vármegye által erre a célra befizetett pénzek után kötelezte magát szerződő félként, hogy az erdőkezelést átveszi, a felügyeletről és szakszerű ellátásról gondoskodik és a gazdasági üzemterveket elkészíti. Győrffy ezt kérte számon, ugyanis 17 év alatt csak 8 községnek készült el a gazdasági üzemterve, míg 60 községnek egyáltalán nem.31 Talán nem szándékos, de mindenesetre különös egybeesés az, hogy amíg az 1900 októberi szám utolsó közleménye a föld jellegzetes szagának okáról és egy angol kutató erre irányuló magyarázatáról szólt,32 addig a következő számnak az Erdélyi Gazdából átvett vezércikke „A székely baja ” cím33 alatt a földművelő székelység munkamoráljáról értekezve többek között arról beszélt, hogy a székely ember „nem igen szereti a föld szagát”, utalva arra, hogy a könnyebb megélhetés reményében sokan kivándorolnak Románia nagyvárosaiba (Bukarestbe), ahol magasabbak a bérek és jobban megbecsültek, mint Budapesten, - és otthon megműveletlenül marad a föld. A cikk annak kapcsán íródott, hogy a 20. század elején sok pro és kontra hangvételű vélemény jelent meg a székelyek külföldön (Romániában) vagy a Magyar Alföldön (netán Pesten) való dolgoztatásáról. A székelységet túlzóan negatív fényben feltüntető cikktől természetesen elhatárolódott a szerkesztőség és választ ígért, de maga az a tény, hogy „itthon” is leközölte, enyhe jelzés volt talán a cikk némi valóság- magvának érzékeltetésére. Ebben a témában többen is cikkeztek. Az 1900-as októberi számban az Erdélyi Gazdából átvett cikkel némely helyen vitatkozva, némely helyen egyetértve C,Igaza van az Erdélyi Gazda közleményének, hogy nekünk nem annyira állami megmentésre és beavatkozó gyámkodásra, mint más erkölcsökre van szükségünk”), a Csiki Gazda ugyancsak az erkölcsök megváltoztatásának szükségességéről beszélt. Kiállt a középosztály érdekképviselete mellett és azt a társadalmi fejlődés és béke kulcsszereplőjének tartotta és mások állításaival szemben, visszautasította teljesen, hogy az pusztulófélben lenne. Azt meg teljesen tagadta, hogy éhező rétegek léteznének Székelyföldön.34 Az 1901-es 29 Csiki Gazda, XIV (1900), 6, 91. 30 Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) ügyvezető titkára, országgyűlési képviselő; a székelység szervezése érdekében Budapesten, ,.Magyarság" cím alatt politikai napilapot is szerkesztett. STURM 1897, 248-249; STURM 1901, 267-268. 31 Erdeink ügye az országgyűlésen [Győrffy Gyula csíkszentmártoni országgyűlési képviselő interpellációja a Székelyföldön, különösen pedig Csikvármegye területén az 1879- évi XXXL. és az 1898. évi XIX. te. mikénti végrehajtása tárgyában], IN Csiki Gazda, XIV (1900), 7, 103-107. 32 A föld szaga, IN Csiki Gazda, XIV (1900), 7, 112. 33 Csiki Gazda, XIV (1900), 8, 113-115. RÓTH ANDRÁS LAJOS _______________________________________________________ 160
