Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Muckenhaupt Erzsébet: 16–19. századi könyvgyűjtők kötetei a Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményében
székre. Itt több szentföldi plébánia vezetését vállalta, Esztelnektől Ilyefalváig, ahová a pálosok letepedését szorgalmazta. Testvéröccse is, Nagy János ferences, 1690-től kezdődően egy ideig Esztelneken működött. Szebelébi Bertalan erdélyi vikárius támogatásával gvárdiánsága alatt kezdték építeni a már meglévő Szent György-kápolna körül a rendházat.4” Nagy Mózes az esztelneki (1686) és a kantai iskola (1697) alapítója. Munkásságának köszönhetően az esztelneki, majd a kantai ferences gimnázium 1687 és 1714 közt 27 éven át működött. Százával oktatta és nevelte a diákokat, a 17. század végén Erdély egyik jelentős iskolája volt. A fáradhatatlan plébános és misszionárius a katolikus hitről könyvet is írt. * Az RMK-gyűj- teményben a csíkszentgyörgyi születésű Illyés András erdélyi püspök Megrövidittetet ige c. prédikációs könyvének tulajdonosa.“*8 A bejegyzés szerint 1701-ben ilyefalvi plébánosként használta a Bécsben, 1692-ben kiadott művet. (10. ábra) A kászonfelsőfalvi születésű Lukács Mihály (1678-1730) csíki főesperes, csíkszentmik- lósi, csíkszentmártoni és csíkkozmási plébános, valamint apostoli főjegyző Albumának csíksomlyói bőrkötéséből emelték ki restaurálása során Illyés András 1692-ben és 1694-ben, Bécsben kiadott prédikációs művének, valamint a szentek életéről írt munkájának töredékeit.46 47 48 49 A latin és magyar nyelvű kéziratos Album (1726-1814) Lukács Mihály önéletrajzát és vagyonának összeírását tartalmazza. Az 1725. évi végrendeletében javainak jelentős részét a ferencesek által vezetett csíksomlyói gimnáziumnak adományozta szeminárium létesítése céljából, könyveit (110 darab) pedig a gyulafehérvári káptalan gondozására bízta.“50 Ezzel megalapította a csíksomlyói bentlakást, és tettével a csíki székelység oktatástörténetében örökre fennmaradó érdemeket szerzett. ____________________________________16-19. SZÁZADI KÖNYVGYŰJTŐK KÖTETEI... ■ Moldvai misszionáriusok, csángómagyarok Az RMK-állomány két példánya a moldvai csángó művelődéstörténet értékes darabja. Az egyik kötet, a Directorium ecclesiasticum c. Nagyszombatban, 1674-ben kiadott papi kézikönyv, Berkuce János nevéhez fűződik. Joannes Baptista Berkuce 1635-1636 körül született Kutnáron. Itt és Jászvásáron tanult, majd 1658-ig a római Collegium Urbanum alumnusa volt. 1663-ban kutnári plébános, 1674-től moldvai apostoli vikárius. 1678-tól huzamosan Erdélyben tartózkodott. Híveivel együtt több évig élt Csíkszékben, egy ideig Csíkszentimrén volt plébános. 1690-ben visszatért Moldvába, majd 1691-ben újból Rómába ment, hogy személyesen is jelentést tegyen a moldvai csángó-magyarok helyzetéről.51 A Directorum lapjain a papsága alatt Csíkszentimrén született és megkeresztelt gyermekek, valamint a szülők és keresztszülők nevét sorolja fel.52 (11. ábra) A másik kötet az 1634-ben, Rómában a Cieras nyomdában megjelent Antiphonarium Romanum, amelynek 18. század eleji csíksomlyói legyezőmintás kötéséből a Novae quaedam missae c. 1685. évi magyar és ferences szentek miséit tartalmazó Somlyói liturgikus nyomtatvány töredékeit emelték ki.53 A hordozókönyvet, tehát az Antiphonariumot, Darvas János kutnári lakos adományozta 1647-ben a bákói katolikus templomnak, és adta 46 GYÖRGY 1930, 550, 759. sz.; BENEDEK 2005, 103-105. 47 A dücsöséges örök mindenható Szent Háromság, Atya és Fiú és Szent Lélek egy megoszolhatatlan Istenről való igaz hitnek, versekkel le-irattatott vallás tételre. Nagyszombatban, nyomtattatott az Academiai bötűkkel, Hörmann János által, 1700. (= RMK11570; Szinnyei IX, 727.) 48 CsSzM RMK-Kat, 99. 49 CsSzM RMK-Kat, 103, 112. 50 ANTAL 1994, 126; BÁNDI 1896, 7-14. 51 Több jelentést írt a római Hitterjesztés Szent Kongregációjának a moldvai katolikusok helyzetéről (CsMO II, 527-529, 679-690, 707-716, 781-782.) Könyvtáráról: MUCKENHAUPT 1999, 47, II. 12 és 16. 52 CsSzM RMK-Kat, 86. 53 CsSzM RMK-Kat, 93A. 125
