Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Muckenhaupt Erzsébet: 16–19. századi könyvgyűjtők kötetei a Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményében
16-19. SZÁZADI KÖNYVGYŰJTŐK KÖTETEI A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM „RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR’ -GYŰJTEMÉNYÉBEN Muckenhaupt Erzsébet A régi könyveket a belső kézi díszítés, a kéziratos bejegyzések és a történeti kötések teszik egyedivé. A tulajdonosok és az olvasók névbejegyzései, a kötések díszítőelemei a könyv provenienciája felül tájékoztatják a könyvtörténészt, és teszik a kutató számára lehetővé, hogy tisztázza merre járt, és kinek a kezén fordulhatott meg a vizsgált kötet sok évszázados útján. A proveniencia első jele a kötés. Az előző évkönyvben az RMK-gyűjtemény gótikus, reneszánsz és barokk kötései közül válogattunk.1 A 2009-ben megjelent gyűjteményi katalógus2 3 végén részletes posszesszormutató áll a kutatók rendelkezésére, ezért a következőben csupán a jelentősebb könyvgyűjtőkre szeretném felhívni a könyvtörténészek, olvasmánytörténettel foglalkozók figyelmét. A régi magyar könyvek legnagyobb része Csíkszék három nagy múltú katolikus intézményének - a Somlyói Ferences Kolostor, a Gimnázium és a Mária Társulat - könyvtárából származik. Tizenhét kiadvány vásárlás útján került a múzeumba, kettő pedig adomány. A bejegyzések és a kötéseken látható szuperexlibriszek alapján 155 posszesszort azonosítottunk. Ezek világiak (nemesek, tanítók, stb.), papok, rendházak és szerzetesek (ferencesek, jezsuiták), plébániák, vallásos társulatok, iskolák és egyéb intézményi könyvtárak. A legkorábbi név szerint ismert magyar tulajdonos Szármány István pap, aki 1511-1518 között az 1505-ben, Velencében Paep János budai könyvárus költségén a híres Giunta nyomdászcsaládnál kiadott Ordinarius Strigoniensisv’ glosszázta. Ugyanez a liturgikus könyv rövid időn belül, 1525-ben, a Székelyföldön, Bartus Márton fiának, Blasius altorjai presbiter tulajdonába került. (1-2. ábra) Korai magyar tulajdonosra utal még három nyomtatvány kötése. Az 1511. évi Velencében Nicolaus von Frankfurtnál, ugyancsak a budai Paep János költségén nyomtatott Breviarium Strigoniense4 késő gótikus stílusú kötése 16. század eleji magyar műhely terméke, tábláin (belül) 14. századi magyarországi Breviarium papírtöredéke látható.5 A magyar szenteket bemutató 1512. évi velencei kiadású Legende sanctorum regni Hungarie c. mű állományunkban Jacobus de Voragine Domonkos-rendi szerzetes Legenda aureájával, a szentek életére vonatkozó legendáknak az egyházi naptár időrendjébe sorakoztatott világhírű gyűjteményével egybekötve található.6 Mindkét példány budai típusú, reneszánsz stílusú kötése Magyarországon készült a 16. század elején. A kötetekben olvasható bejegyzések későbbiek, aló. század második felében vagy a 19. században keletkeztek. így a három kötés képezi annak egyetlen bizonyítékát, hogy a külföldön (Velencében) nyomtatott RMK-ák már aló. 1 MUCKENHAUPT 2010, 227-255. 2 CsSzM RMK-Kat, 16-29, 169-171. 3 CsSzM RMK-Kat, 6. 4 CsSzM RMK-Kat, 7. 5 CZAGÁNY ET AL. 2005, 174-176., Cz. Fr. 2. 6 CsSzM RMK-Kat, 8-9. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, VII., 2011, p. 121-144. 121
