Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - György Béla: Adalékok a két világháború közötti székely autonómia kérdéséhez
GYÖRGYBÉLA tat, hogy amikor Wilier és Szentkereszthy július 8-án Tátárescu miniszterelnöknél az OMP nagygyűlésének engedélyezése érdekében eljártak, Wilier előre jelezte a miniszterelnöknek, hogy a magyar kisebbség rendezésére vonatkozó javaslataikat rövidesen eljuttatják a szenátus elnökéhez. Tátárescu azt válaszolta, hogy a javaslatok áttanulmányozása után ő maga kíván a párt megbízottaival tárgyalni. Bárdossy jelentésének utolsó mondata borúlátást sugároz: „Kíváncsi vagyok, vajon ezekre a tárgyalásokra csakugyan sor kerül-e ?”101 Minden bizonnyal nem került sor, hisz ilyenekről nincsen tudomásunk. Az OMP sepsiszentgyörgyi nagygyűlése (1937. szept. 3-4) határozatot hozott, hogy a magyarság sérelmeinek orvoslása reményében emlékirattal forduljanak a királyhoz. Még abban is megfogalmazták: „... valósíttassék meg a székely vallási és iskolai autonómia. Ennek ellenére sem vetődött fel érdemben az autonómia kérdése, azután meg az OMP néhány hónapos történetének végén egyáltalán nem.10^ ÁDÁM 1968 BALOGH 1931 BARANYAI 1922, 1925 BÁRDI 1999 BGYH CSEKEY 1928 Egy figyelemreméltó EGYED 1990 Gyorsan 1935 GYÖRGY 2003 GYÖRGY 2011 hévízi 2001 LIPCSEY 1990 A Magyar Párt 1933 Irodalom Ádám Magdolna, Magyarország és a Kisantant a harmincas években, Akadémiai Kiadó, Budapest. Balogh Arthúr, A székely vallási és iskolai önkormányzat, IN Magyar Kisebbség, 10, 340-354. Baranyai Zoltán (Összeáll.), A kisebbségi jogok védelme, Oriens Kiadó Budapest [2. átdolgozott kiad. Berlin, 1925, Voggenreiter] Bárdi Nándor, A szupremácia és az önrendelkezés igénye. Javaslatok, tervek az erdélyi kérdés rendezésére (1918-1940), IN Bárdi Nándor (Szerk.), Források és stratégiák, Pro-Print, Csíkszereda. Bethlen György Hagyatéka. Magántulajdonban. Csekey István, A kisebbségi kultúrautonómia Észtországban, IN Magyar Kisebbség, 7, 104-110, 139-143, 168-173. Egy figyelemreméltó szerződés. Románia ésJugoszlávia szerződése a bánsági kisebbségi iskolák helyzetének szabályozásáról, IN Magyar Kisebbség, 12, 285-294. Egyed Ákos: A székely autonómia 1931-ben, IN Korunk, 3, 766-779. Gyorsan cselekvő önvédelmi bizottságot alakított a székely főváros Magyar Pártja, IN Keleti Újság, 1935. ápr. 21., 2. György Béla (Összeáll.), Iratok a romániai Országos Magyar Párt történetéhez. 1. A vezető testületé jegyzőkönyvei, Pro-Print Könyvkiadó - Erdélyi Múzeum Egyesület, Csíkszereda - Kolozsvár. György Béla, Harmadnap. Adalékok Bemády György 1922- 1938-aspályaképéhez, IN Székelyföld, XV, 48-77. Hévízi Józsa, Anatómia-típusok Magyarországon és Európában. Kisebbségek, népcsoportok területi és egyházi önigazgatása - történeti áttekintésben, Püski, Budapest. Lipcsey Ildikó, Erdélyi autonómiák. (Történeti tanulmányok), MTA Sokszorosító, Budapest. A Magyar Párt marosvásárhelyi nagygyűlésének meghozott határozata a kulturális autonómia tárgyában, IN Magyar Kisebbség, 13, 435-436. 101 102 103 101 Bárdossy László jelentése Kánya Kálmán külügyminiszternek. Bukarest, 1937. júl. 24. MOL, K64,1937-27- 415/res. pol. 3-5. 102 A királyi Udvarmester Őexcellenciájának. Kolozsvár, 1937. október 30. BGYH. 103 A Miron Cristea pátriárka vezette kormány 1938. március 30-án hozott rendelettörvénnyel a pártok működését betiltotta. 118
